Anyósára panaszkodik egy asszony a 4000 éves ékírásos táblán

A közép-törökországi bronzkori településen található halomsírt 1948-ban kezdték feltárni. Az elmúlt évtizedekben felfedezték a kereskedelmi kolónia központját, ahol a kutatások szerint Anatólia írott történelme elkezdődött, s kiderült, hogy a térség egyik legnagyobb ókori városszerkezetéről van szó. Az ásatás már eddig sem volt egyhangú, tavaly például egy babacsörgő, valamint egy szamár eladásáról szóló agyagtábla fordult ki a régészek ásója nyomán.

A 2015-ös ásatási szezon a múlt hónapban vette kezdetét. „A helyszín nem csupán azért lenyűgöző, mert a felbecsülhetetlen értékű agyagtáblák új információkat mesélnek az asszírok kereskedelméről, hanem azért is, mert a korszak helyi társadalmi életének jellegzetességeiről és egyes magánszemélyek különböző személyes problémáiról is szólnak” - magyarázta Fikri Kulakoğlu, az Ankarai Egyetem munkatársa, a feltárás vezetője.

„A nők jogaitól kezdve a gyermekek örökbefogadásán át az éppen megszülető gyermekek megrendezett házasságáig bezárólag az agyagtáblák a négyezer évvel ezelőtti Anatólia különféle civilizációs és társadalmi vonatkozásaira mutatnak rá. Többek között találtunk egy érzelmekkel teli, a feleség által a férjnek írt üzenetet, illetve egy levelet is, amelyben egy másik asszony az anyósára panaszkodik. Ezek valóban nem mindennapi leletek” - tette hozzá.

Mindezidáig 23 500 darab ékírásos táblát találtak Kültepében, „amely tulajdonképpen az anatóliai felvilágosodás központja, ugyanis a térségben először itt alakult ki legkorábban az írástudás, hamarabb, mint Nyugat-Anatóliában” - fogalmazott Kulakoğlu, aki hangot adott azon reményének, hogy néhány éven belül az UNESCO világörökségi listáján láthatjuk újra a bronzkori kereskedelmi telepet. A kültepei ékírásos agyagtáblák mintegy 90 százalékát már meg lehet tekinteni az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában, néhány pedig a helyszínen lesz kiállítva.

A most feltárt agyagtáblák i. e. 2000-ből származnak, abból az időből, amikor az anatóliai államok közül az Kaniş Királyság volt a legerősebb. Mindezidáig Kültepe csupán egy kis területe lett feltárva, az egész városban a kutatók becslése szerint mintegy 70 ezer fő lakhatott. A régészek a feltárások eddigi sebességét tekintve ironikusan így fogalmaztak: „ötezer évig is eltarthat, mire az egész régészeti helyszínt feltárjuk”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején