Vitatják a babiloni fogságot dokumentáló agyagtáblák eredetét

Első alkalommal láthatóak Izraelben az Irakban megtalált 2500 éves, tenyérnyi, akkád ékírásos agyagtáblácskák, amelyek egyrészt megvilágítják a zsidók Bibliában is megírt babiloni fogságának körülményeit, másrészt felhívják a figyelmet a jelenkor kaotikus háborús helyzetére, az iraki és a szíriai régészeti örökséggel való visszaélésekre, a lopásokra és az illegális kereskedelemre a nemzetközi műtárgypiacon. A vezető amerikai múzeumok megfogadták, hogy nem mutatják be az utóbbi évtizedekben gyanús utakon előkerült leleteket, hogy ezzel se bátorítsák az illegális műtárgy-kereskedelmet.

Az ékírásos táblák kiállítását Jeruzsálemben mégis kivételesnek tekintik, mert ha azok nem kerülnének tudósok kezébe, akkor elvesznének a történettudomány számára. "Nem érdeklődünk semmilyen törvénytelenül kicsempészett vagy megvett dolog iránt"- mondta Amanda Weiss, a kiállításnak helyet adó Biblia Földjei Múzeum igazgatója, hozzátéve: "miért vagyunk, ha nem ezeknek a daraboknak a védelméért?"

Az épített és föld mélyében megbújó ősi emlékeket sem kímélő közel-keleti háborúk azért is aggodalommal töltik el a régésztársadalmat, mert a régiségek rablói szabadon garázdálkodhatnak az értékes területeken. Az archeológusok szerint az Iszlám Állam részben a műtárgylopásból és az illegális műtárgy-kereskedelemből finanszírozza tevékenységét, de a hatóságok lépéseket tettek ennek leállítására.

A kérdést először akkor vetették fel a szakemberek, amikor 1991-ben, az első Öböl-háború idején ékírásos leletek árasztották el a nyugati műkincspiacokat. Később becslések szerint több százezer agyagtáblácska kerülhetett a csempészek kezébe, amelyek egy része frissen került elő a föld alól. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai tudós szerint a babiloni fogságról Jeruzsálemben kiállított táblácskák is ekkor kerültek a műtárgy-kereskedelembe.

David Szofer Londonban élő izraeli műgyűjtő, a táblácskák tulajdonosa tagadja a műkincsek illegális származását. Azt állítja, hogy a kilencvenes években Amerikában vette a táblácskákat, amelyeket előző gazdája egy hetvenes években rendezett nyilvános aukción szerzett meg. Szofer elmondta, hogy két amerikai múzeumban is kiállították már egy részüket, de nem nevezte meg sem a kiállítóhelyeket, sem az eladó személyét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?