Amikor drótkerítés védte Magyarország déli határait

Az első vasfüggönyünk

Ha Magyarország és a vasfüggöny kerül szóba, mindenkinek az Ausztriával szemben felhúzott kordonrendszer jut az eszébe, hiszen a szocializmus időszaka alatt itt húzódott a „kapitalista világ” és a „béketábor” választóvonala. Ám hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy nem a nyugati határainkon épült ki az első megerősített határvédelmi rendszer, ugyanis ezt a címet a Jugoszlávia ellen kiépített vasfüggöny birtokolja, ami bár alig nyolc évet élt meg, építése hamarabb kezdődött, mint a klasszikusnak tartott nyugati határzáré. De mi is vezetett a feszült, háborús viszonyhoz déli szomszédunkkal, amikor Josip Broz Tito 1945-től élen járt a „szocializmus építésében” és nemcsak a Szovjetunióval, hanem annak csatlós államaival is barátsági, szövetségi viszonyt ápolt a II. világháborút követően?

Jugoszlávia a kommunista mozgalomban betöltött példamutató szerepét jelezte, hogy az 1947 szeptemberében meglapított IV. Internacionálé székhelyét Belgrádban jelölte ki a szovjet dominanciájú szervezet. A testet öltött Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (KOMINFORM) megalakulásakor deklarálta a „két tábor” elméletet, miszerint a szovjet tömbnek zárnia kell sorait, összefogottnak, fegyelmezettnek és egységesnek kell lennie, ami csak Moszkva központi irányításával valósulhat meg.

A lengyelországi üdülővárosban, Szklarska Porębában tartott alapító kongresszust követően azonban Jugoszlávia – amely nem volt szovjet megszállás alatt – sértve érezte magát, nem fogadta el a szovjet tanácsadók utasításait, a vegyesvállalatok egyenlőtlenségét, és a szovjet titkosszolgálat, az NKVD jugoszláv toborzását is kifogásolta. Ők magukat szabadították fel a világháborúban, maguk alakították ki szocializmusukat, így joguk van az önkormányzáshoz – érveltek Titóék. A Sztálin vezette monolit tömb azonban nem tűrt meg külön utat.

1. Az első vasfüggönyünk
2. Új ellenség a határon
3. Aknamező a magyar határon
4. A „magyar Maginot-vonal” ára

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
• Már a reformkorban is kedvelt célpontja volt a korcsolyázóknak a Városliget
• Soha nem tudott elszakadni a labdarúgástól a legendás Bozsik József
• Cipónyira dagadt térddel küzdötte ki második olimpiai aranyát Kozma Pici
• Számos művészeti ágban megörökítették Joe DiMaggio zsenialitását
• Titkos edzésekkel kezdte sportkarrierjét első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd
• Kodály Zoltán adta a világbajnoksághoz vezető tippet Kronberger Lilinek
• Kiállítással emlékezik az Olimpiai és Sportmúzeum a húsz éve elhunyt Papp Lacira
• A legfiatalabban és a legtöbbször nyert világbajnokságot a labdarúgás királya, Pelé