Amikor a nácik tömegmészárlással torolták meg Reinhard Heydrich halálát

A vérengzés után csak romok maradtak

Csehszlovákia szétesése után, 1939. március 15-én német csapatok vonultak be Csehországba és Morvaországba, ahol „protektorátus” létesült. A protektorátus helytartója 1941 szeptemberétől a rendkívül kegyetlen, a zsidókérdés „végső megoldásával” is megbízott Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführer lett.

A Heydrich elleni merényletet a brit titkosszolgálat kezdte el megszervezni. A végrehajtásra kiválasztott emigráns cseh és szlovák ellenállókat alapos kiképzés után, 1941 decemberében dobták le ejtőernyővel Prága környékén.

A támadást hosszas előkészítés után, 1942. május 27-én hajtották végre: egy hajtűkanyarban nyitottak tüzet a Prága környéki szállásáról irodájába tartó Heydrich nyitott kocsijára, majd kézigránátot dobtak rá. A repeszek eltalálták a birodalmi helytartót, aki június 4-én belehalt sérüléseibe.

Reinhard Heydrich autója a merénylet után

Hitler még a merénylet napján a legsúlyosabb megtorlásra utasított, első dühében tízezer „megbízhatatlan” cseh likvidálását akarta elrendelni. Erről aztán letett, de a következőket foglalta parancsba: „Aki a tetteseknek bármilyen segítséget nyújt, vagy a tartózkodási helyüket ismeri, és ezt nem jelenti a rendőrségnek, azt egész családjával együtt agyon kell lőni.”

A merénylőket csak június 18-án sikerült egy prágai templomban sarokba szorítani, a tűzharc során mind meghaltak vagy öngyilkosságot követtek el. A Gestapo a bosszúhadjárat alatt 13 ezer embert tartóztatott le, több ezer embert végeztek ki.

A protektorátus náci vezetése arról is döntött, hogy elrettentésül a földdel teszik egyenlővé Lidice és Ležáky településeket, mert – egyébként téves – hírszerzési jelentések alapján úgy tudták, hogy a merénylők egyike eltöltött itt egy éjszakát.

Heydrich berlini állami temetésének napján, június 9-én késő este SS-katonák és német rendőrök özönlötték el a Prágától mintegy húsz kilométerre nyugatra fekvő Lidicét. A kis település lakóit arra utasították, hogy irataikkal, ruhákkal és háromnapi élelemmel felszerelkezve gyülekezzenek a főtéren, majd szétválasztották a férfiakat, a nőket és a gyerekeket.

A 173 felnőtt férfit másnap reggel egy tanyára vitték, és tízes csoportokban kivégezték őket. Azokat, akik aznap nem voltak otthon, ugyancsak letartóztatták és agyonlőtték, így az áldozatok száma összesen 192 volt. Lidice egyetlen férfi lakója maradt életben, aki börtönbüntetését töltötte, ő csak fél évvel később, szabadulása után értesült a vérengzésről.

Az elhunyt gyermekek emlékműve Lidicében (kép forrása: Wikipédia/ Ashley Pomeroy/ CC BY-SA 4.0)

A 203 nőt és a 105 gyereket elhurcolták, a nőket koncentrációs táborba küldték, közülük hatvanan haltak meg a háború végéig. A gyerekek közül néhányat alkalmasnak találtak a „németesítésre” és megbízható náci párttagok családjában helyezték el őket, a többiek a chełmnói koncentrációs tábor gázkamrájába kerültek. A település házait felrobbantották, és a földdel tették egyenlővé.

Ležáky június 24-én ért szörnyű véget: a falut 500 SS-katona vette körül, és mind a 33 felnőtt lakosát (férfiakat és nőket egyaránt) kivégezték, a 13 gyerek közül tizenegyet haláltáborba küldtek. A megtorlást csak egy testvérpár élte túl, akiket „németesítésre” választottak ki, ők a háború után visszatérhettek rokonaikhoz.

A lidicei megtorlást filmre vették, és széles körben terjesztették, hogy elrettentsék a megszállt területek lakóit az ellenállástól. A vetítések a várttal ellentétes hatást váltottak ki, és a nácikkal harcban álló szövetséges hatalmakban óriási felháborodást keltettek, a vérengzés nyilvánosságra kerülése után világszerte több település vette fel szolidaritásból a Lidice nevet. A községet 1946-ban eredeti helyétől kicsit távolabb újjáépítették.

Lidice ma cseh nemzeti emlékhely, a felrobbantott házak helyére rózsaligetet telepítettek. Ležáky nem épült újjá, a házak egykori helyén a meggyilkolt családok emlékművei állnak. A lidicei mészárlásról 2011-ben készítettek Csehországban filmet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait