Amerika kapitány „nevezetes pofonjával” indult el a képregényes világhír felé Jack Kirby

Jack Kirby az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen, Elvis Presleyhez és Michael Jacksonhoz fogható alakja, jóllehet életében sohasem áhítozott ilyen kitüntető címre. Amikor betört a keletkezőfélben lévő képregény élvonalába, még nem sokan gondolták, hogy a műfaj világában maradandó érték születhet.

Ő azonban alkotókedve és ötletei révén, sokszor az alacsony fizetést is vállalva, a pénzügyi nehézségeket túlélve a képregény legnagyobb személyiségévé nőtte ki magát.

A történet 1917. augusztus 28-án kezdődött, ekkor született meg New Yorkban Jacob Kurtzberg, egy Ausztriából bevándorolt zsidó család második gyermeke. A szabó apa ruhagyárakban dolgozott, de alig tudta eltartani a családját, ezért Kirbynek gyerekkorától dolgoznia kellett újságkihordóként, kifutófiúként.

Ha keresetéből sikerült egy keveset megtakarítania, ponyvaregényeket, képregényeket vásárolt, és unalmas délutánjait mozikban töltötte. A képregényekből tanult olvasni, a mozifilmek és a képregény-csíkok szolgáltak rajziskolájául.

Nem a stílusukat utánozta, hanem a technikájukat, a valóság reprodukálása helyett lendületes mozgásokat ábrázolt, eltúlozva a szereplők méreteit. Rajzait kezdetben politikai és irodalmi újságoknak próbálta eladni, de a hiábavaló kilincselés után végül karikaturistának állt. A rajzasztalnál kötött barátságot a szintén rajzoló, de írással is foglalkozó Joe Simonnal, akivel később képregények, történetek és hősök százait alkották meg.

A párost 1939-ben csábította át Martin Goodman, a Timely Comics (a későbbi Marvel) vezetője, aki abban az időben csak néhány hőssel, a mutáns Namor herceggel, valamint a Torpedó és a Fáklya nevű karakterekkel rendelkezett, és tőlük várta az áttörést. Nem is hiába: a szerzőpáros megalkotta minden idők egyik legnagyobb képregénysikerét, Amerika Kapitányt (Captain America).

Kirby és Simon valami meglepővel szerettek volna előállni, elhatározták, hogy gonosztevőként Adolf Hitlert szerepeltetik, akit a kék-fehér-vörös egyenruhát viselő Amerika Kapitány egy jól irányzott pofonnal köszönt. Kirbynek sikerült elérnie, hogy új hősük külön füzetben mutatkozhasson be, az első szám 1940. december 20-án került az újságosstandokra, borítóján a nevezetes pofonnal.

A reklámfogásnak is kiváló húzással Kirby teremtménye a hősiesség és a hazafiság megtestesítőjévé vált, a füzet kelendővé vált. A rajzoló 1942-ben megnősült, nevét ekkor változtatta hivatalosan is Jack Kirbyre, az 1920-as évek Pulitzer-díjas politikai karikaturistája, Rollin Kirby tiszteletére.

Mivel a Timely továbbra is csak heti 75 dollárt fizetett nekik, 1942-ben heti 500 dollárért a DC Comics kiadóhoz szerződtek. Kirbyt 1943-ban behívták, a fronton felderítő volt, 1945-ben kitüntetéssel szerelt le.

A második világháború után megcsappant az érdeklődés a szuperhősök iránt, a következő években Simon és Kirby a trendet követve krimit, horrort, vicces állatfigurákat rajzolt, és megteremtették a romantikus képregényt. Első ötletük a My Date volt, amely könnyed és humoros stílusban az amerikai ifjúságot vette célba.

A felnőtteknek szánták a Young Romance című kiadványt, amelyben egy szappanopera minden szükséges kellékét felsorakoztatták: a történetek csordultig voltak árulással, szívfájdalommal, könnyel és boldog befejezéssel.

Saját kiadót is alapítottak, de hiába dolgoztak éjt nappallá téve, csődbe mentek. Útjaik elváltak, Kirby 1956-tól ismét a DC-nek dolgozott, 30 hónap alatt 600 oldalnyi képregényt gyártott. A kiadót pénzügyi viták miatt hagyta ott, ismét Goodmant kereste meg, aki ekkor indította útjára a Marvel Comicst.

Stan Lee, a lap későbbi társkiadója (az elnök Goodman sógora) társaságában a sci-fi mezejére kalandozott, az újraéledő szuperhősök nyomába eredt.

Ötleteik és karaktereik hozták el a Marvel képregények aranykorát. Új módszert dolgoztak ki, a korábbiaktól eltérően előre kitalálták a teljes történetet és a párbeszédeket, a képeket csak ezt követően rajzolták meg.

A másik óriási ötlet a titkos alteregó, a hősök emberfeletti képességeinek rejtegetése volt, összetett, hétköznapi problémákkal küszködő karaktereket alkottak. Így született meg a Marvel Univerzum, a hatvanas évek legnagyszerűbb képregényének tartott Fantasztikus Négyesével (amely a képregények történetében először egyetlen hős helyett egész csapatot állított a középpontba) és a később hozzájuk társult Ezüst Utazóval, az X-Men, a Thor, a Hulk és a Vasember figuráival.

A 20th Century Fox filmvállalat már akkor több Marvel-karakterre alapozott rajzfilmsorozatot készített, de a szuperhősök a filmvásznon csak a 21. században debütáltak, mert korábban még nem álltak rendelkezésre az ehhez szükséges speciális effektusok.

Kirby lassan elveszítette lendületét, számtalan csalódás érte, érdeklődése az animáció felé fordult. 1978-ban visszavonult, és rövid kiadói munka után végleg búcsút mondott élete nagy szerelmének, a rajzolásnak. „A képregény William Blake-je”, ahogy emlegették, 1994. február 6-án, hetvenhat évesen halt meg.

A New Jersey állambeli Hobokenben 2005-ben alapított, nevét viselő múzeum és központ születésének centenáriumán, 2017-ben kiállítást és száznapos eseménysorozatot szervezett előadásokkal, partikkal és más rendezvényekkel. A DC Entertainment Kirby egyik figurájára utalva Kamandi Challenge címmel hirdetett képregénykészítési pályázatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése