A Vezúv 1944-es kitörése
2021. november 1. 08:00 Múlt-kor
1943. szeptember 3-án kezdődött meg a brit és az amerikai erők olaszországi partraszállása, amely Mussolini fasiszta rezsimjének megdöntését és az ország déli részének felszabadítását eredményezte (északon egészen a háború utolsó napjáig kitartottak a tengelyhatalmak). A szövetségesek előrenyomulása többször megakadt, és előfordult, hogy a terep is a betervezettnél jóval nehezebbé vált – ilyen volt például a Nápolytól keletre található Vezúv környéke.
Korábban
Ősi veszélyforrás
A hegy leghíresebb és legpusztítóbb kitörése i. sz. 79-ben történt, amely hamu és tufa alá temette Pompeji, Herculaneum, Oplontis és Stabiae városokat. Az aktív vulkán kisebb-nagyobb intenzitással azóta többször is kitört, körülbelül három tucat alkalommal.
Ezek között volt, amelyik még a híres ókori esetnél is súlyosabb lehetett: míg a 79-es katasztrófa idejéből eddig körülbelül 1500 ember maradványa került elő, az 1631-es kitörésnek több mint 3000 áldozata volt a környező településeken.
Az ókori kitörés körülményei csupán nemrégiben kezdtek valójában ismertebbé válni a tudomány számára: Pompeji maradványaira először a XVIII. században bukkantak, a nagyobb régészeti ásatások pedig a XIX. században indultak meg.
A második világháború idejére már a betemetett ókori város jelentős részét feltárták, így az emberek tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy az időről időre felébredő „szomszédjuk” milyen pusztításra képes.
A XX. század elején ráadásul már okozott gondot a Vezúv: 1906. április 5-én egy minden addiginál több lávát kibocsátó kitörés körülbelül 100 ember életébe került, és a Nápolyban és környékén tartandó olimpiai játékok tervét is keresztülhúzta.
Ezt követően még évtizedekig aktivitást mutatott a vulkán, és ez így történt a szövetséges invázió során is. Amikor 1943. szeptember 9-én az amerikai 5. hadsereg partra szállt Salernónál, és megindult északra, Róma felé, a Vezúv lábánál erős német ellenállásba ütközött, amelyet szeptember 29-re sikerült leküzdenie.
Ezt követően Pompeji romjai már a szövetségesek kezén voltak. Az amerikaiak még 1943-ban létrehoztak két ideiglenes repülőteret: a hegytől északra levő Vesuviust és a délkeletre lévő Pompeiit.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. őszi különszámában számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
