A rómaiak csodaszere Magyarországon: 60 éves a Váci Cementgyár

2023. december 5. 06:20 Múlt-kor

Magyarországon a XIX. század második felében kezdődött meg a cementgyártás, amely a két világháború közti időszak visszaesése nyomán az 1950-es években indult ismét növekedésnek. Ebben az időben alapították Magyarország meghatározó cementipari vállalatának, a Duna-Dráva Cement Kft. váci cementgyárának elődjét, a Dunai Cement- és Mészművet is, amelynek első kemencéjét 60 évvel ezelőtt gyújtották be.

Szállítójárművek a Duna-Dráva Cement Kft. új arculatával (Forrás: DDC)

Korábban

Újra felfedezett technológia

Habár a betont legtöbbször a XX. század nagy építkezéseihez kötjük, valójában már az ókorban is fontos építőanyag volt. A készítéséhez elengedhetetlen cement olyan (úgynevezett hidraulikus) kötőanyag, amelyben víz jelenlétében zajlanak le a kötést előidéző kémiai reakciók.

Egyfajta cementet már Mezopotámiában is elő tudtak állítani meszes föld és hamu keverékéből. A Római Birodalomban vulkáni tufát megőrölve és mésszel elkeverve készítették az építkezéseiknél használt, víz alatt is megkötő alumínium- és szilíciumtartalmú cementet.

A Dunai Cement Művek 1973-ban (Forrás: DDC)

A Római Birodalom bukása után a cement és a beton is feledésbe merült, és legközelebb csak az újkorban kapott jelentős szerepet. James Parker 1796-ban építette fel cementgyárát az angliai Northfleetben, ahol az általa „római cement” néven szabadalmaztatott cementet gyártotta.

Egy angol kőműves, Joseph Aspdin 1824-ben szabadalmaztatta a manapság általánosan használt mesterséges kötőanyagot, a portlandcementet. A következő nagy lépés a vasbeton feltalálása volt a XIX. század közepén: a vashuzalokból készült váz a beton gyenge húzószilárdságának növelésére szolgál. Mára a beton a víz után a legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag a Földön.

Évi egymillió tonna cement (1972) (Forrás: DDC)

A Váci Cementgyár története 1959-ben, az ország háború utáni újjáépítésének során kezdődött. A Dunai Cement Művek üzemét zöldmezős beruházás kereteiben kezdték építeni, helyszínének kijelölésében pedig szerepet játszott Vác Dunához való közelsége, a Naszály-hegy könnyen hozzáférhető mészkőkészletei, illetve a már rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra. Az első kemencét 1963. március 20-án gyújtották be, ezt augusztus 20-án és november 7-én újabb kettő követte. 1972-re a gyár már évi több mint egymillió tonna cementet gyártott.

Zölden a közösségért

Az elmúlt hat évtizedben a Váci Cementgyár folyamatosan megújulva, a nehézségekre innovatívan reagálva felelt meg a változó kihívásoknak. A folytonos korszerűsítések között helyet kapott a kemencék rekonstrukciója, a folyamatok automatizálása, illetve a szakemberképzés fejlesztése is. 2016 és 2020 között egy példátlan léptékű modernizációs folyamat zajlott le az üzemben, amely a környezetvédelmet és az üzembiztonságot helyezte a fókuszba.

A cég Beremendi Cementgyára – amely a baranyai cementipar 1909-ig visszanyúló hagyományait követi – szintén a fenntartható fejlődés szellemében működik: a fosszilis energiahordozók helyett alternatív tüzelőanyagokat használ, és környezetkímélő technológiákat alkalmaz.

Nyílt nap a Váci Cementgyárban (Forrás: DDC)

A Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt években a társadalmi felelősségvállalásra is nagy hangsúlyt fektetett. A Zöld Város Program, a Zöld Megoldás-pályázat és a Zöld Alternatíva Vetélkedő mind a környezettudatos fejlesztésre, nevelésre és működésre hívják fel a figyelmet, a vállalat ösztöndíjprogramja pedig kiemelten tehetséges diákok támogatására, képességeik kibontakoztatására szolgál. A DDC magyar alapanyagokból, magyar munkaerővel előállított termékei 2014-ben rangos védjegyeket is elnyertek: hét a Magyar Termék, négy pedig a Hazai Termék védjegyet viseli. (x)