A mohácsi csata kalandosan kallódó kincse

A kincs és annak eredete

A kincs minden bizonnyal hajón került Mohácsra. A keresztény sereg utánpótlása, köztük a felszerelés, az ágyúk és más hadiszerek nagy része Bécs és Buda felől a Dunán érkezett ugyanis a csata előtt a mohácsi táborba. Azért ide, mert a várostól északra, a folyó jobb oldalán magaspart húzódik, alatta pedig egy több kilométer széles mocsaras ártér nyílik ki, aminek következtében a száraz part már nem megközelíthető hajók számára. Mohács viszont alkalmas volt a kikötésre.

Mit tudunk erről a kikötőről? Maximilian Brandstetter Mohácsról készített 1608. évi festményén (1. ábra) többféle típusba tartozó hajókat látunk a mohácsi Duna-parton kikötve, illetve a folyó itteni, akkor még kisebb ágán úszva. Az oszmán dunai flottának is volt állomása Mohácson. Ugyanakkor egy 1733. évi leírás arról tanúskodik, hogy a mohácsi Duna-ágon, vagyis a Kis-Dunán csak kisebb hajóforgalom zajlott: „… a lefelé úszó hajók ide csak ritkán jönnek, hanem inkább a mohácsi sziget másik oldalán, a Nagy-Dunán járnak”.

1. ábra A mohácsi Duna-part ábrázolása. Maximilian Brandstetter, 1608.

1526-ban mégis nagy volt a forgalom. Itt állomásoztak a csata előtt a kismerülésű naszádok: mintegy 40 hadihajó, 1200 főre becsült legénységgel, akikről úgy tudjuk, hogy nem vettek részt az augusztus 29-ei harcban. Az oszmánok 200 teherhajót is zsákmányoltak az összecsapás után, ezek a járművek jórészt szintén ezen a területen horgonyoztak vagy kötöttek ki.

Az említett 1608. évi akvarell várost és a folyót is ábrázoló képe tájékoztatásul szolgál számunkra arról, hogy hogyan is nézhetett ki a mohácsi Duna-part. A településtől délre látjuk a kikötésre alkalmas egyik partszakaszt a hajókkal, míg a parton sátrak sorakoznak.

Már 1969-ben is több lehetőség merült fel a kincs eredetére vonatkozóan. Gondolták például azt egy helyi gazdag kereskedő tulajdonának, ugyanakkor nem ismerünk senkit, akinek ilyen magánvagyona lehetett volna az 1520-as évek kis mezővárosában. Talán csak Mohács birtokosa, Móré Fülöp pécsi püspök jöhetne szóba, aki azonban aligha ásatta volna el azt ilyen közel a városon kívül. A fentiek fényében ezért egyet kell értenünk a JPM egykori igazgatója, Dankó Imre felvetésével, aki szerint a kincs nagysága, értéke, hadipénztárra utalhat. 

Ahogy azt említettük, a mohácsi Duna-part fontos, egyedi stratégiai adottsággal rendelkezett. A kincslelet is éppen annak szolgál bizonyságául, hogy a kikötő az 1526. évi műveletekben fontos szerepet töltött be. A részben II. Lajos korabeli, és az eddigi vizsgálatok szerint a mohácsi csatával összefüggésbe hozott pénzleletek előkerülési helyét térképi ábrán jelöltük (2. ábra). A helyszín mint látható a korban nem a városon belül volt: a települést övező kerítéstől és vizesároktól délre, mintegy 100–120 méter távolságban ásták el őket. Az Ottendorf Henrik által 1663-ban készített térképen azt is látjuk, hogy milyen keskeny volt a tér az említett vizesárok és a települést a Dunától a Dunáig körbeölelő mocsár között. Eszerint a várostól délre alig 200 méteres sáv állt rendelkezésre, hogy itt kikössenek és táborozzanak a csapatok. Úgy tűnik, hogy a leleteket egy, a Duna-parton, a várost övező vizesárok és az említett mocsár között felállított nagyobb sátorban, vagy két kisebb sátor alatt ásták el.

2. ábra A mohácsi Duna utcában (Kálvin köz) talált kincslelet helye Ottendorf 1663-as térképén, és a jelenlegi állapotokat mutató Openstreetmapen. Szerkesztette: Gyenizse Péter

Nincs olyan adat, ami alapján biztosan lehetne azonosítani, hogy kié is lehetett a nagytömegű készpénz. Talán a naszádosoknak szánt zsoldról van szó, ugyanis a források alapján augusztus közepén küldötteik még azzal fenyegetőztek a király előtt, hogy ha nem kapják meg a járandóságukat, nem szolgálnak tovább. Mégis ott voltak a csata idején, így vélhető, hogy legalább részben kielégítették a követeléseiket. Ugyanakkor nem ők, hanem olyanok rejthették el a kincset, akik életüket vesztették augusztus 29-én, hiszen nem volt, aki visszament volna kiásni a két korsót. A naszádosok a menekülők egy részét is szállítva, de a pénz nélkül hajóztak el a csata estéjén.

1. A kincs és annak eredete
2. A kincs előkerülése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát