2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A magyar „Mr. Movies”: Zukor Adolf története, aki szerint a közönség sohasem téved

2021. január 22. 13:52 Múlt-kor

A legenda szerint a hollywoodi mozimogul Zukor Adolf irodájában lógott egy álláskeresőket figyelmeztető felirat: „Nem elég magyarnak lenni”. A legenda folytatása szerint ehhez azonban Zukor alkalomadtán halkan hozzátette: „De segíthet”. Zukor Adolf emlékirata először olvasható magyarul.

Zukor Adolf
Munka közben, 1922-ben

A kötet címadása is jelzi, Zukor Adolf számára a közönség volt a minőség első és egyetlen fokmérője. Úgy tűnik, ez a mérés nagyon pontos volt. Hollywood és a Paramount Pictures magyar alapítója hatalmas sikereket ért el. A hollywoodi hírességek sétányán megtaláljuk a nevével feliratozott csillagot. A közönség sosem téved című emlékirata végre magyarul is olvasható.

Sokszor és sokat hallhattunk már arról, a magyar származású alkotók jelentősen hozzájárultak Hollywood sikereihez. Ugyanakkor valójában csak keveset tudunk róluk, életútjukról és azokról a folyamatokról, amelyek a magyarok hollywoodi sikerei mögött meghúzódnak. Ennek ékes bizonyítéka, hogy mindeddig várnunk kellett arra, hogy e történetnek egyik főszereplője, Zukor Adolf emlékirata magyarul is megjelenjen. „A közönség sohasem téved” című kötetet immáron bárki kézbe veheti.

Zukor saját bevallása szerint – az erre irányuló kérések ellenére – sokáig ódzkodott az írástól, 80 évesen is jobban foglalkoztatta a jövő építése, mint a múltba révedés. Szerencsére végül engedett ostromlóinak és tollat ragadott. Személyes vallomása mellett filmtörténeti áttekintést is ad, a mozi fejlődése, a buktatók és sikerek ugyanúgy részét képezik a kötetnek, akárcsak az eseményekre adott érzelmi reakciói vagy éppen a filmes világot működtetők közötti emberi kapcsolatok.

Zukor 1873-ban egy Zemplén vármegyei kis faluban, Ricsén, zsidó családba született, szüleit kisgyerekként elveszítette. A századfordulón lelkesedéssel és tervekkel tele csatlakozott az északkeleti megyékből megindult népvándorláshoz, melynek célja mi más lehetett volna, mint a távoli és titokzatos Amerika, amiről javarészt csak a kivándorolt ismerősök leveleiből tudtak valamicskét. A 14 éves Zukor minden fellelhető könyvet elolvasott a kontinensről és úgy döntött, nekivág az útnak. Mikor szülei barátainak címére megérkezett, azonnal érezte, más világba került: „Nem hökkentem meg, hogy a csapból víz folyik, mert fel voltam készülve a csodákra.”

Zukor azoknak a táborát már viszont nem gyarapította, akik két-három évig tartó kemény gyári munkával összespórolt pénzecskéjükkel a zsebükben hazatértek és földet vásároltak. A föld helyett őt már egészen korán a film kezdte izgatni.

Végig követhetjük, hogyan vágott bele a mozgókép üzletbe, akárcsak azt, hogy szinte az első pillanatban egyértelművé vált számára, milyen érzékeny a mozi közönsége. Zukor maga is sokszor beült a nézők közé és figyelte a reakcióikat. Emellett a memoár szerzője elmeséli döntési helyzeteit, kockázatvállalásait, az ötleteiben kételkedők meggyőzését is: „Az emberek azt mondták, hogy meggyőző kereskedő voltam, a magam csendes módján. Bármi is igaz ebből, az biztos, hogy nem adtam fel. Talán az önmagamba vetett hitem tett meggyőzővé.”

A saját gyártású filmekig vezető út meglehetősen meredek volt, olyan események is nehezítették, mint például stúdiójának leégése. Az eset után így beszéltek róla: „Ő Zukor, és nem kétséges, hogy ma este mindenét elvesztette.” Zukor azonban másképp gondolta és tényleg nem adta fel.

Érdekes olvasni, hogy még feltételes módban beszél azokról a filmsztárokról, akiket a közönség ugyanúgy fog szeretni, mint a színházi színészeket, sőt, lehet, hogy túl is szárnyalják majd őket. Habár – a közönség viselkedésének tanulmányozásával, a bevételek figyelésével és a rajongói levelek elemzésével – keményen dolgoztak a „sztárrendszer” kidolgozásán, mégis a sztárkultusz megszületésén maga is meglepődött.

Ez olvasható ki Mary Pickfordról írt soraiból: „Az első nagy filmsztár, Mary felemelkedése szenzációs volt, de kicsit ijesztő is. Soha nem mertem ehhez hasonló sikerről álmodni, legalábbis arról, hogy valakiből ilyen gyorsan sztár lehet. Ha annak idején ezt gondoltam volna, valószínűleg kivizsgáltatom magam, ahogy olyan sokan tanácsolták is.”

Mint az önéletrajzírók többsége, Zukor sem mulasztja el sikerinek dicséretét megemlíteni, ugyanakkor visszaemlékezésének utolsó mondata érzékelteti, nemcsak a megtett, hanem a filmipar előtt álló utat is pontosan érzékelte: „A filmipar egyelőre gyerekcipőben jár, és a legizgalmasabb időszak még csak most következik.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Zukor Adolf portréjaZukor Adolf feleségévelZukor a filmiparban töltött 25 éve előtt 1936-ban díszvacsorával tisztelegtek
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár