2020. tavasz: Halálos tudomány

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 26
30 találat
[1]

1074. február 26.

Salamon király Kemejnél legyőzi Géza herceg seregét

Salamon király 1063-ban foglalta el a magyar trónt, azonban negyon hamar szembekerült uokatestvéreivel, Géza és László hercegekkel, I. Béla magyar király fiaival. 1064-ben Géza megkapta a hercegséget, amivel úgy tűnt, hogy sikerül konszolidálni a feszültséget. Salamon és Géza közösen irányították az országot, együtt vezettek hadat a csehek és a velenceiek ellen. 1068-ban együtt verték szét Kerlésnél a besenyő csapatokat. A nézeteltérések Nándorfehérvár ostromakor újultak fel, mivel a várbeliek - a krónikás hagyomány szerint - a kegyes Géza hercegnek adták meg magukat. A szembenállás a nyílt összecsapáshoz vezetett. Igaz, hogy Kemejnél (Szolnok vm.) a király győzött, azonban március 14-én a mogyoródi csatában a hercegek diadalmaskodtak. Ezzel Géza lett az ország tényleges ura.

[2]

1303. február 26.

Három nádora lesz Magyarországnak

Aba Amadé, Ákos nembeli István és Rátót nembeli Lóránd egyarán Vencel (László) király nádorának mondja magát.

[3]

1364. február 26.

V. Orbán pápa I. (Nagy) Lajost magasztalja

[4]

1543. február 26.

Erdély török fennhatóság alá kerül

[5]

1786. február 26.

Megszületett Dominique Francois Arago, francia csillagász

Az estagel-i születésű Arago Perpignanban és Párizsban, az École Polytechnique-ban tanult, itt 23 évesen az analitikus geometria tanára lett. Később a párizsi csillagászati obszervatórium igazgatója és az Academie des Sciences titkára is volt. Aktívan politizált, 1848-ban, a forradalom utáni ideiglenes kormány hadügy- és tengerészeti minisztere, több reformot vezetett be. A francia gyarmatokon eltörölte a rabszolgaságot. 1820-ban a dán Orsted munkássága alapján kimutatta, hogy a rézdrót tekercs a rajta átvezetett áram hatására mágnesként vonzza a vasreszeléket, s e hatás az áram kikapcsolásakor megszűnik. 1824-ben kimutatta, hogy a forgó rézkorong megforgatja a fölé függesztett mágnestűt - később Faraday bizonyította be, hogy ezeket a jelenségeket az indukció okozza. Arago 1838-ban leírta, hogyan lehet összehasonlítani a fénysebességet különböző közegekben, de a bonyolult kísérletet nem tudta elvégezni. Még halála előtt azonban Fizeau és Foucault igazolta, hogy a fény sűrűbb közegben lassabban terjed. Arago kutatásai vezettek el a fény polarizációs törvényeinek felismeréséhez is. Ő találta fel a polariszkópot, s a fény kvarckristályban való polarizálásával alátámasztotta a fény hullámtermészetére vonatkozó feltevéseket. Megmérte különböző gázok sűrűségét és a vízgőz nyomását. A csillagászat terén Arago részt vett tanítványa, Le Verrier és az angol Adams közti vitában, amely a Neptunusz bolygó felfedezésének elsőbbségéről és annak elnevezéséről folyt. Arago 1845-ben javasolta Le Verrier-nek, hogy tanulmányozza az Uránusz mozgásának rendellenességeit, s a Neptunusz felfedezésekor felvetette, hogy azt Le Verrier-ről nevezzék el. 1853. október 2-án halt meg Párizsban.

[6]

1802. február 26.

Megszületett Victor Hugo francia író

Az európai romantika vezéregyénisége Besancon-ban látta meg a napvilágot. Szellemi formálódására a napóleoni császárság diadalmas harcai, anyja királypárti és katolikus meggyőződése, a család számos korzikai, itáliai és spanyolországi utazása, serdülőkori olvasmányai és költői kísérletei gyakoroltak döntő hatást. Első drámáival - Hernani, Ruy Blas - felszabadította a francia drámaírást a klasszicizmus elavult merevsége alól. 1831-ben írta meg A párizsi Notre Dame című romantikus történelmi regényét, amellyel népszerűvé vált, s a liberális-romantikus ifjúság vezére lett. 1841-ben a Francia Akadémia tagjai közé választották. Az 1840-es években megkezdett és 1862-ben befejezett Nyomorultak című hatalmas társadalmi regényében már a kritikai realizmus jegyei is megtalálhatóak. E művében megelevenítette a XIX. század eseményeit és tiltakozott a nyomor ellen. Regényei a francia romantika legnagyobb alkotásai, a kritikai realizmus előfutárai, a legnemesebb emberi érzések kifejezései. Költészete a szinte neoklasszikus konzervatív királypártiságtól a romantikus témák gazdag kibontásán át fejlődött az emigrációban írt hatalmas költői víziókig. Publicisztikai írásai mind haladóbbá váló nézeteinek állomásait jelzik: a halálbüntetést elítélő Egy halálraítélt utolsó napja (1829), a testvériséget és a társadalmi haladást hirdető Claude Gueux (1834), a második császárságot ostorozó pamflet, a Kis Napóleon (1852). Önéletrajza, beszédei, cikkei, tanulmányai, útirajzai ugyancsak jelentősek. 1852-től száműzetésben élt Jersey, majd Guernsey szigetén, s 1873-ban tért vissza végleg Párizsba. Ott halt meg 1885. május 22-én.

[7]

1808. február 26.

Megszületett Honoré Daumier francia festő és grafikus

Marseille-ben nagy szegény családban látta meg a napvilágot, már nyolcévesen dolgoznia kellett. Egy könyvesbolt kifutófiúja volt, s közben rajzolni tanult. Már pályafutásának elején szembefordult kora társadalmával: mindent észrevevő éles szem, maró gúny, a tartalomhoz igazodó rajzstílus jellemezte a grafikáit. Gúnyrajzai a Caricature és a Charivari című lapokban jelentek meg. Rajzai mély átélésről, belső meggyőződésről tanúskodtak. Festményeit kevés szín, szélesen futtatott ecsetvonások, tömör részformák, drámai feszültség jellemezte. 1870-ben megvakult, s mivel korának közízlése munkásságát nem tartotta igazán művészinek, a legnagyobb nyomorúság várt rá. Corot sietett a segítségére, aki lakóházat ajándékozott neki, és némi nyugdíjszerű járulékot is kieszközölt számára a kormánynál. Valmondois-ban hunyt el 1879. február 10-én. Igazi jelentőségét csak halála után ismerték el. Parádé című festményét a Szépművészeti Múzeum őrzi.

[8]

1808. február 26.

Megszületett Boka Károly cigányprímás

Már gyermekként kitűnt kivételes zenei tehetsége. 16 éves korától apja zenekarában hegedült. Fénykorát az 1840-50-es években élte, híres cigányprímás volt. Művészetének elismeréseként Debrecen városa polgárai közé iktatta; Kossuth is nagyra értékelte muzsikálását. Debrecenben hunyt el 1860. július 21-én. Latkóczy Lajos által festett portréja a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi képcsarnokában látható.

[9]

1842. február 26.

Megszületett Camille Flammarion francia csillagász

Teológiát tanult, csillagászati ismereteihez önképzéssel jutott. A Párizs melletti Juvisy csillagvizsgálóban és a Bureau des Longitudes-ben dolgozott. 1882-ben indította meg a ma is népszerű L'Astronomie című csillagászati ismeretterjesztő folyóiratot. 1886-ben létrehozta saját obszervatóriumát. A Francia Csillagászati Társaság megalapítója. Több értékes megfigyelést tett, főként a Marsot és a kettős csillagokat kutatta, munkássága azonban a csillagászat népszerűsítése terén a legjelentősebb. 1925. június 3-án hunyt el. Számos szakmunkája megjelent magyarul is.

[10]

1846. február 26.

Megszületett Buffalo Bill

William Frederick Cody Scott County-ban látta meg a napvilágot. Rendkívüli képességeivel, bátorságával és ügyességével a XIX. századvég Amerikájának legnépszerűbb hőse volt. A polgárháború idején futár és nyomkereső volt. 1867-68-ban ő látta el a csendes-óceáni vasútépítésen dolgozókat bölényhússal. A hajdan hatalmas bölénycsordák megtizedelése miatt kapta a Buffalo Bill gúnynevet. Az indiánháborúk idején az egyik legtapasztaltabb nyomkeresőnek számított, s az ezredesi rangig vitte. Vakmerősége, mesterlövészi képessége, lovaglótudása miatt nagy hírnévre tett szert, ezt felhasználva alapították Buffalo Bill vadnyugati revüjét, amelyben hosszú éveken át szerepelt, társulatával Európában is - Budapesten többször - fellépett. Több mint ezer - különböző szerzőktől származó - filléres regény, számos melodráma és mutatvány hőse lett. Magyarul több róla szóló (Buffalo Bill a vadnyugat hőse) füzetes regény jelent meg 1924 és 1943 között. Maga három művet írt, egy önéletrajzot és két kötet lazán összefüggő elbeszélést.

[11]

1856. február 26.

Meghal Jovan Sterija Popovic szerb író

A szerb nyelvművelő társaság egyik megalapítója. Nevéhez fűződnek az első eredeti szerb vígjátékok, amelyekben néhány emlékezetes alakot teremtett. Verseket, regényt, történelmi drámákat, komédiákat írt, ezekben a kispolgári életfelfogást és a káros emberi tulajdonságokat ostorozza. Darabjait jellemkomikumra építette. Fejlesztette a szerbiai iskolarendszert, színházi életet.

[12]

1861. február 26.

Ferenc József kiadja a februári pátenst

Ferenc József uralkodó 1861-ben kiadta az ún. februári pátenst, amely Bécsbe központi parlamentet (birodalmi gyűlést) hívott össze, s ezt törvényhozói jogokkal ruházta fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé - az így kezelt magyar országgyűlés fölé is - rendeltetett. Az államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Az uralkodó korlátlan joga maradt a külügy és a hadügy irányítása, a fegyveres erőkkel való rendelkezés, és a költségvetés ügyében sem dönthetett a tanács. A birodalmi gyűlés alsóházába az egyes országgyűlések delegáltak képviselőket: a 343 helyből Magyarországot 85 illette meg, Erdélyt 26, Horvát-Szlavónországot 9. A pátens az osztrák tartományokban az alkotmányosság igen szűk, de mégiscsak létező formáját valósította meg. Ez volt a Habsburgok utolsó kísérlete arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a koronához tartozó tartományokat és országokat. A terv elsősorban a magyar politikai ellenzék határozottságán bukott meg, akik semmilyen központi parlamentbe nem akartak beleegyezni. Ezt követően osztrák-magyar tárgyalások kezdődtek Magyarország jövendő állambeli státusáról. Ennek eredményeképpen, 1865 szeptemberében az uralkodó kiadta a császári manifesztumot, amelyben Magyarország vonatkozásában felfüggesztette az 1861-es februári pátenst. E dokumentum kibocsátása közvetlen előzménye volt az 1867-es kiegyezésnek, amely létrehozta a kétpólusú birodalmat, az Osztrák-Magyar Monarchiát.

[13]

1876. február 26.

Meghal Tóth Ede író

Putnokon született 1844. október 4-én. Felvidéki iparoscsaládból származott, először kereskedősegédként dolgozott, majd Lantos néven vándorszínésznek szegődött. Nyomorgó, súlyosan tüdőbeteg színész volt, amikor 1874-ben a Nemzeti Színház pályázatára írt A falu rossza című darabjának hatalmas sikere híressé és népszerűvé tette, és életének hátralevő két évére gondtalan életmódot biztosított számára. Ez a hosszú ideig rendkívül kedvelt népszínmű, - valamint a továbbiakban írt A kíntornás család (1876), A tolonc (1876) - új lendületet adott a jelentőségét vesztett népszínműirodalomnak. Tóth Ede színművei a költői nyelvezet és egy-egy valóságból ellesett epizódalak ábrázolása révén emelkedtek az átlagos népszínművek fölé. A Kisfaludy Társaságnak 1876-ban lett tagja. Névtelen hősök című drámájából 1880-ban Erkel Ferenc operát írt. Összegyűjtött lírai költeményei halála után, 1881-ben jelentek meg.

[14]

1881. február 26.

Megszületett Goldziher Károly matematikus

A budapesti műegyetemen, majd a göttingeni egyetemen tanult. 1903-ban a budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári, 1904-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1911-től a budapesti műegyetemen a politikai és kereskedelmi számtan című tárgykör magántanára, 1913-34-ben a közgazdasági szakosztály meghívott előadója volt. 1934-től a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen tanított. Az alkalmazott matematika egyik magyar úttörője volt. Nagyszámú tudományos munkájában főleg matematikai statisztikával, biztosítási matematikával és a matematika pedagógiájával foglalkozott.

[15]

1882. február 26.

Megszületett Degré Lajos büntetőjogász

Degré Alajos író fia Budapesten született. 1904-ben szerzett jogtudományi doktori oklevelet a budapesti egyetemen. A bregenzi tiroli császárvadászoknál leszolgált önkéntes esztendő (1903-/04) és a gyakornoki évek után 1907-08-ben a késmárki törvényszék jegyzője volt. Ezt követően tanulmányait a berlini egyetemen egészítette ki. 1909-től Kecskeméten bírósági jegyző, majd 1911-től a Budapesti Kúria tanácsjegyzőjeként működött. 1914-ben a budapesti egyetemen a büntetőjog magántanára, Pozsonyban pedig a büntetőjog és a büntető eljárásjog nyilvános rendkívüli tanára lett. 1915 januárjában a 13. gyalogezred népfelkelő hadnagyaként az északi fronra került, ahol az egyik ütközetben március 6-án elesett. A magyar büntetőjog tudományának nagy ígérete volt.

[16]

1885. február 26.

Elrendelik egy Kongó-szabadkereskedelmi övezet létrehozását

A Berlinben ülésező Kongó-konferencián 14 európai hatalom és az Egyesült Államok vesznek részt és három hónapos tanácskozás után, elfogadják a Kongó-aktákat. Az aláíró hatalmak megerősítik, hogy az afrikai Kongó állam II. Lipót belga király tulajdona (1881). Ugyanakkor elrendelik egy Kongó-szabadkereskedelmi övezet létrehozását, amelyik megnyitja határait a nemzetközi kereskedelem előtt és mindenki számára azonos piaci lehetőségeket biztosít. A Kongó-akta az aláíró országok számára biztosítja továbbá a Niger és Kongó folyókon történő szabad hajózást. Kifejezik a hatalmak kölcsönös lemondási szándékát, miszerint az európai hadszíntereken tartózkodnak a színes bőrű katonai egységek bevetésétől. Az Otto von Bismarck birodalmi kancellár meghívására összeülő Kongó-konferencia Nagy-Britannia külpolitikai elszigeteltségére törekszik. A német-francia gyarmatpolitikai elképzelések összehangolása és az együttműködés viszont tetőpontjára ért. A konferencia a Kongó-mendencében - a "németek Indiája Afrikában" - vámmentes kereskedelmet biztosít a német gazdaság számára. Az új szerződés szavatolja a császárság jogát kereskedelmi cégek alapítására és földbirtok vételére. Az angolok, a portugálokkal együtt Kongó fölött a protektorátushoz hasonló viszony létesítésére törekedtek.

[17]

1891. február 26.

Megszületett Kiss Géza néprajztudós

A Drávától északra fekvő terület, az Ormánság megismerésének szentelte életét. Kákicson volt lelkész és emellett folytatta tudományos munkáját. Néprajzi vonatkozású cikkeit szaklapok közölték; ezek gyűjteményéből készült két forrásértékű műve: az Ormánság (1937) című tájmonográfia és a gyűjtését megjelentető - posztumusz - akadémiai kiadvány, az Ormánsági Szótár (1952).

[18]

1896. február 26.

Megszülett Zsdanov szovjet kultúrpolitikus

Andrej Alekszandrovics Zsdanov az ukrajnai Mariupol-ban születt. 1915-től tagja a bolsevik pártnak, 1917-től különböző állami- és pártfunkciókban dolgozott. 1930-tól volt tagja a kommunista párt Központi Bizottságának, 1939-től az SZKP KB Politikai Irodájának. Kirov meggyilkolása (1934. december) után a lelningrádi pártbizottság első titkára lett, ettől kezdve Sztálin utódjaként tartották számon. Nagy szerepet vállalt a sztálini tisztogatásokban, később a balti államok szovjet rendszerű átalakításában. Leningrád német ostroma alatt döntő szerepe volt a város védelmének megszervezésében. 1945-től a legfelsőbb pártvezetésben dolgozott a kulturális és ideológiai élet egyik irányítójaként. A dogmatikus sematizmus `esztétikájának` kidolgozója s gyakorlati megvalósításának szigorú számonkérője volt. Súlyos károkat okozott a művészetnek, hatása a magyar kultúra történetében is nyomot hagyott az 1950-es évek elején. 1947-től a Kominform vezetője volt. 1948. augusztus 31-én halt meg Moszkvában.

[19]

1932. február 26.

Megszületett Johnny Cash amerikai countryénekes

Koldusszegény arkansasi farmercsaládban született. Háromévesen már vízhordó volt, s egész gyerekkorát végigdolgozta szorgalmas apjával. Mindössze tizenkét éves volt, amikor első dalait komponálta, attól kezdve elválaszthatatlan volt hangszerétől és általában a pódiumtól. Húszévesen a légierőnél szolgált Németországban, ahol a katonai rádió műsorvezetője volt. Első ismert dala, a Cry, Cry, Cry 1955-ben a helyi lista élére került Memphisben, országosan pedig a 14. helyre futott be. Nem sokkal később a Walk The Line a countrylistán a 2., a Folsom Prison Blues pedig 5. helyezett volt. A mély hangú, mindig fekete ruhában fellépő énekes az 1960-as évek elejétől már sztár volt. Öt évtizedes pályafutása során több mint 50 millió lemezt adott el, több Grammy-díjjal kitüntették, és ő az egyetlen, akit egyaránt beiktattak a rock'n'roll, a countryzene és a dalszerzők hírességeinek csarnokába is. 1997-ben elnyerte az Egyesült Államok leghivatalosabb kulturális elismerését, a Kennedy-díjat. 1997-től betegségei miatt nem turnézott, csak egy estés fellépéseket vállalt. 1985-ben feleségével és alkotótársával, June Carterrel Magyarországon is fellépett. 2003. szeptember 12-én hunyt el Nashville-ben.

[20]

1942. február 26.

Megszületett Brian Jones, a Rolling Stones gitárosa

Már fiatalon vagy féltucat húros, fúvós és billentyűs hangszeren játszott. Blueszenekarokban végzett `előtanulmányok` után 1963-ban lett a Rolling Stones tagja. A blues mellett kedvelte a rock and rollt, Bo Diddley dalait, Johnny Cash zenéjét is. Már a Stones első évei alatt `eljegyezte` magát a droggal és az alkohollal. Többször került az orvosok és a hatóságok kezére. 1967-ben kétszer kezelték kórházban, s egyszer kilenc hónapi, pénzbüntetésre átváltott börtönbüntetésre ítélték kábítószer birtoklásáért. Utolsó fellépése a Gördülő Kövekkel a Rock and Roll Circus című filmben volt 1968 decemberében. Ezután szétváltak útjaik, erről 1969 elején állítólag megállapodott zenésztársaival, és új együttest tervezett a Beatlesből távozni készülő John Lennonnal. Bizonyítani akarta, hogy a Stonest valójában ő, s nem Jaggerék tették naggyá. Erre azonban már nem került sor, mert - rejtélyes körülmények között - 1969. június 3-án holtan találták egy úszómedencében. Egyes feltételezések szerint meggyilkolták. (A házát felújító építési vállalkozó állítólag halálos ágyán bevallotta, hogy ő fojtotta vízbe a zenészt, mert fizetség nélkül felmondott neki.) A Rolling Stones két nappal Brian halála után a Hyde parkban hatalmas emlékkoncertet tartott; eredetileg akkor akarták bejelenteni a gitáros kiválását a zenekarból. Temetésén a Stonesból csak Bill Wymen jelent meg. Hatalmas adósságot hagyott maga után.

[21]

1945. február 26.

25 pártot, társadalmi szervezetet és egyesületet oszlatnak fel Magyarországon

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete értelmében - első lépésként - 25 pártot, társadalmi szervezetet és egyesületet oszlattak fel Magyarországon. Közöttük találhatók a régi uralkodó pártok, a titkos társaságok fedőegyesületei, a félkatonai-jobboldali szervezetek: így az Etelközi Szövetség, Ébredő Magyarok Egyesülete, Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége, Levente Egyesület, Magyar Élet Pártja, Magyar Megújulás Pártja, Magyar Nemzetiszocialista Párt, Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom, Országos Vitézi Szék, Zsidókutató Intézet. Hasonlóan kormányrendelet intézkedett a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről. Ezekről négy jegyzék készült, amelyeket a miniszterelnök mellett működő `Fasiszta sajtótermékek jegyzékét összeállító bizottság` külön füzetekben adott ki. Ezzel egyidejűleg az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyzete az ún. zsidótörvényeket, és rehabilitálta az ellenforradalmi rendszerben baloldali meggyőződésükért elítélteket is.

[22]

1947. február 26.

Meghal Tihanyi Kálmán, a televízió alapelveinek megteremtője

Üzbégen született 1897. április 28-án. Tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Legfontosabb találmányaiban a nagyfelbontású televízió képátvitel máig érvényes alapelvét és felépítését írta le. 1926. március 20-án benyújtott A Radioskóp című, negyvenkét oldalas szabadalmi kérelmében részletesen leírta a töltéstárolással működő televízió adó-vevő rendszert. 1928-as prioritású magyar, német, angol, francia, egyesült államokbeli szabadalmaiban védte le végleges elgondolásait, a később gyakorlatban megvalósított képtároló kameracső (adó) és képcső (vevő) számos kiviteli alakját. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal elbírálói Tihanyi 1928-as elsőbbségű szabadalmainak 1929-es angliai publikációjára hivatkozva utasították el Vladimir K. Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett hasonló megoldásaira a szabadalmi oltalmat. A Radio Corporation (RCA) 1930 nyarán kereste meg Tihanyit és 1931 tavaszán kezdte meg találmányainak kivitelezését. Az ikonoszkóp, az első nagyfelbontású képátvitelre alkalmas kameracső 1934 végén szériagyártásra kész volt. Ekkor tértek át a Tihanyi szabadalmakkal levédett modern (rácsvezérelt) képcsövek (vevők) készítésére is. 1929-től televízió irányítású légvédelmen dolgozott. 1929-ben jelentette be különleges hőre is érzékeny kameráját. Londonban az angol Légügyi Minisztérium részére készítette el robotrepülőgépének prototípusát, majd a kamerát adaptálta az olasz haditengerészet céljaira. 1935-1940 között dolgozta ki 5-8 km hatótávolságúra tervezett nagyenergiájú ultrahang-sugárzó készülékét. 1940-ben visszatért Magyarországra, ahol ennek prototípusát elkészítette. 1944. április 5-én őt és munkatársait letartóztatták, öt hónapig tartó vizsgálati fogsága alatt magánzárkában volt, a hűtlenség vádját azonban nem sikerült rábizonyítani. Szálasi hatalomra kerülése után illegalitásba vonult. A háború után ismét visszatért a napi 16-17 órás munkatempójához. Üzemében hozzálátott új megoldású (belül üregesen kiképzett) golyóscsapágyának gyártásához. Már 1945 júniusában lépéseket tett egy televíziós társaság alapítására, adóállomás felépítésére és képcsőgyár szervezésére. Ezt a tervet azonban - korainak ítélve - későbbre halasztotta, s inkább egy aranycentrifugára vonatkozó találmányának kidolgozása és a prototípus felépítése mellett döntött. A megvalósításra ifj. Lóczy Lajos egyetemi tanárral, a Földtani Intézet igazgatójával társult. Mindeközben egy nukleáris támadások elleni javaslatán is dolgozott. Az első figyelmeztetést, hogy szervezete nem bírja a megterhelést, 1946 telén bekövetkezett szívrohamát még túlélte. A második, 1947. február 26-án azonnal véget vetett életének. Felfedezése a töltés- illetve a képtárolás a televíziózás és általában a híradástechnika alapvető operáció elvét képezi. A Magyar UNESCO Bizottság 2000 decemberében felterjesztette az UNESCO Memory of the World (A Világ Emlékezete) elnevezésű program nemzetközi bizottságához Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi hivatali aktáját, melyben a modern TV ma is érvényes alapvető elméletét és a gyakorlati kivitelére vonatkozó javaslatait fogalmazta meg. A Radioskop szabadalmi leírása - Magyarországról elsőként - belekerült A Világ Emlékezete Listába, amely a nemzeti közösségek tulajdonában lévő egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett dokumentumokat regisztrálja.

[23]

1952. február 26.

Winston Churchill bejelenti a brit atombomba létrehozását

A brit kormányfő azt is bejelentette, hogy az ausztrál kormánnyal szoros együttműködésben végrehajtják az atombomba kísérletet Ausztrália partjainál. Egy nappal, később az ausztrál kormány azonos szövegű bejelentést tett.

[24]

1957. február 26.

Nagy Imre és társai ellen vizsgálatot indítanak

Az MSZMP KB ülésén Kádár bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen vizsgálatot indítanak.

[25]

1971. február 26.

Meghal Fernandel francia szinész

Fernand Contandin Marseille-en született 1903. május 8-án. Bankalkalmazott, majd kávéházi énekes volt szülővárosában. 1928-ban Párizsba költözött, operettszerepeket játszott. Filmszerepben 1930-ban tűnt föl. Népszerű vásári és kabaréhumort szelídített olykor magasrendű komikummá, alaposan kihasználva mulatságos testi adottságait, mindenekelőtt nem átlagos fejformáját. Egész pályáján magában hordozta a szűkebb hazája kisembereire jellemző, provence-i egyszerűséget, furfangosságot és bensőséges közvetlenséget. Haláláig másfélszáz filmet forgattak vele, javarészt vígjátékot, amely műfajnak egy időben koronázatlan királya volt hazájában, s nevetett rajta a fél világ. Első nagy sikere az 1953-ban készült Első számú közellenség volt. Hat szerepet játszott egyszerre az Ötlábú birkában (1954), gengszterek közé keveredett kisembert alakított A nagyfőnökben (1959). Öt filmből álló, nevezetes Don Camillo sorozata az egész világon népszerűvé tette. Legsikeresebb filmjeit Magyarországon is bemutatták.

[26]

1988. február 26.

Konfliktus tör ki Panamában

A közép-amerikai ország államfőjét, Eric Arturo Delvallét lemondatta a parlament, miután előző nap az elnök elbocsátotta a haderő kétes hírű parancsnokát, Manuel Antonio Noriega tábornokot. Az új elnök Manuel Solis Palma lett. Az ország első emberének számító Noriegát, akit a hadserege támogat, az USA megvesztegethetőséggel vádolta meg. Az Egyesült Államok számára a közép-amerikai ország a Panama-csatorna miatt stratégiai jelentőséggel bír. A 80-as évek közepéig az amerikaiak szorosan együttműködtek Noriegával, például az Egyesült Államok titkosszolgálatának közép-amerikai akciói során. 1987 közepe óta azonban elhidegültek tőle, és a leváltását követelték. Az ellenzék tüntetésekkel és általános sztrájkkal próbálta a lemondását elérni, Noriega pedig arra törekedett, hogy kihasználja a szegényebb lakosság Amerika-ellenes hangulatát.

[27]

1993. február 26.

Botrányos nyilatkozatot ad ki Landeszmann György főrabbi

A Heti Magyarország című lap február 26-i számában, egy interjúban Landeszmann György budapesti vezető főrabbi kijelentette: ha kivonnák a zsidó értékeket Magyarországról, `akkor nem maradna más, csak a bő gatya és fütyülős barack`. Arra a kérdésre: `Miért nem vállalnak sorsközösséget a magyar nép mártírjaival?` - azt válaszolta: szerinte a második világháborúban elesett magyar katonák nem a magyar nép mártírjai `mert [...] a fasizmus mellett harcoltak a bolsevizmus ellen, és akkor a fasizmus volt a nagyobb veszély.` Az interjú visszhangja botránnyá dagadt. Antall József miniszterelnök március 2-án levelet írt az ügyben David Krausnak, Izrael budapesti nagykövetének. "Egy ilyen nyilatkozat [...] egyenesen az antiszemitizmust elősegítő, a magyar népet sértő, valótlan állítás" - fejtegette. A nagykövet válaszában megerősítette: Landeszmann sok állítása valótlan, hangneme sértő, bár a kérdések jellege lehetőséget adott a provokatív válaszra. Sajtóvita bontakozott ki. Landeszmann két sajtónyilatkozatban kért elnézést a megbántottaktól.

[28]

1996. február 26.

Meghal Németh Marika

A Fővárosi Operettszínház örökös tagja Pécsett született 1925. június 26-án. Pályájának első állomása a Vígszínház, majd a Művész Színház volt. 1949-ben szerződött az Operettszínházhoz. Lehár Ferenc számos operettjében nyújtott felejthetetlen alakítást: volt Glavári Hanna a Víg özvegyben és Liza A Mosoly országában. Legnagyobb sikereit Kálmán Imre operettjeiben aratta: Sylvia a Csárdáskirálynőben, címszerep a Marica grófnőben, Fedóra A cirkuszhercegnőben. Gyakran szerepelt külföldön is. Különösen csengő, utánozhatatlan hangját, játékát megismerték Ausztriában csakúgy, mint Ausztráliában, Olaszországban, Kanadában, Hollandiában vagy az Egyesült Államokban. 1965-1969 között az NSZK-ban szerepelt, először Koblenzben, majd Kölnben. Több nagy sikerű filmben is játszott: Mágnás Miska (1948), Díszelőadás (1955), Falusi idill (1963).

[29]

2001. február 26.

Meghal `Zsüti`

G. Dénes György Budapesten született 1915. június 10-én született Budapesten. Tanulmányait 1934-37 között a Kereskedelmi Akadémián végezte. Életének színtere az Andrássy úti Japán kávéház volt, ahol barátjával, Rejtő Jenővel, és más bohémekkel kártyázott, sakkozott, itt kapta a Zsüti becenevet is. A második világháború ideje alatt bujkált, a `Japánban` és az utcán élt. Kora ünnepelt dívájának, Karády Katalinnak írt dalszövegeket, például a Hamvadó cigarettavég című slágert, de másoknak is dolgozott. Végül mégis elkapták és munkaszolgálatra vitték. Nevéhez félszáz zenés darab - például a Majd a papa, Kisasszonyok a magasban, Bekopog a szerelem, Férjvadász és a Köztünk maradjon - dalszövege, illetve fordítása fűződik. Ő írta, illetve ültette át magyar nyelvre a My Fair Lady, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, a Hello Dolly, a Hegedűs a háztetőn, a Csókolj meg Katám és a Kabaré verseit. A Vidám Színpad, a budapesti kabarék és varieték háziszerzője volt. Számos verse vált több generáció számára is kedvelt slágerré filmzenék, táncdalok és sanzonok szövegeként, közöttük a Csinibaba, az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én, a Nekünk találkozni kellett, a Szép esténk lesz és a Járom az utam. 1966-ban a Táncdalfesztivál első díját kapta, eMeRton-díjban 1992-ben, Huszka Jenő-díjban 1994-ben részesült. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, azonban már nem vehette át.

[30]

2001. február 26.

Meghal Arturo Uslar Pietri venezuelai író

Számos regényt és esszét írt, főleg Latin-Amerika és szűkebb hazája történetéről. Több ízben volt miniszter, szenátor, 1963-ban elnökjelölt is, továbbá 1969 és 1974 között a fő venezuelai napilap, az El Nacional főszerkesztője. Híres heti krónikája 1948-tól több mint ötven éven át jelent meg a lapban, bár 1973-ban visszavonult a politikától, három év múltán pedig általában a közszerepléstől. Mindamellett Venezuelában páratlan tekintélynek örvendett, és véleményét minden társadalmi csoport megszívlelte.