A legkülönfélébb betegségeket igyekeztek koponyalékeléssel gyógyítani a történelem során
2021. augusztus 8. 17:04 Múlt-kor
Korábban
Ókori doktorok
A koponyalékelés metódusa fennmaradt az ókori kultúrákból is. A négyezer éves, Smith-papirusz néven ismert egyiptomi szövegben például a következő szerepel:
„Először is borotváld le a beteg haját egy éles, lapos kővel, míg a segéded megélezi a többi követ. Ha lehetséges, itasd le a beteget, majd végy magadhoz hat erős férfit, hogy lefogják, amíg átvágod a bőrt és lyukat kalapálsz a koponyába. Gyorsan hajtsd végre a műveletet és ne törődj a páciens kiáltozásával. Sárral, vagy szorosan odakötözött fakéreggel fedd le a lyukat.”
Végső tanácsként hozzáteszi, hogy a remény a legjobb orvosság.
Nemcsak az egyiptomiak, hanem az ókori görögök is foglalkoztak az aggyal. Az i. e. 460 körül született Hippokratész volt az első, aki a fejsérüléseket megfigyelve arra jutott, hogy az agy két fele képes a független működésre.
Ebből kifolyólag nagy pártolója volt a trepanációnak is, habár azt is előrelátta, hogy a tudomány képes lesz majd ennél hatékonyabb beavatkozásokra is. Az i. sz. második században élt Galénosz évszázadokig meghatározta az orvostudomány metodikáját. Amikor Rómában élt, megkapta a lehetőséget, hogy a Colosseum gladiátorait kezelje.
A tapasztalatait később összefoglalta, műve kéziratainak másolatai pedig a középkori Európában is fennmaradtak. Több növényi altatószerrel is kísérletezett, így a nadragulyával, a csattanó maszlaggal, a mákkal vagy éppen a mandragórával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap