A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait

Újvilági játékok

Természetesen nemcsak ez a két játék maradt fent a prekolumbián időkből, hanem további, kevésbé ismert játékok is. Az awithlaknakwe a zuni indiánoknál maradt fent, és 12×12-es pályán játszották, amelyben az egyes mezőket két átlóval áthúzott négyzetek alkották.

A szabály emlékeztetett a bulra: ketten vagy négyen játszották, és hat harcost kellett elvinni az ellenfél házába úgy, hogy útközben minél több ellenséges bábut ejtsen foglyul, és vigyen magával. A játék szabályai azonban nem egészen világosak, mert a harcosoknak tilos volt hátrafelé mozogniuk, így vagy az nyert, aki előbb jutott át az ellenséghez, vagy az, aki a legtöbb foglyot ejtette útközben.

Játékba merült aztékok Diego Durán művének egy illusztrációján

A hopi indiánok totolospi nevű játékának a pontos szabályai sem maradtak fent, viszont néhány bekarcolt tábla túlélte az elmúlt évszázadokat. A totolospi szintén egy stratégiai játék volt, amelyet 11×11-es táblán játszottak.

A fehér és fekete színű köveket egymással szemben állították fel oly módon, hogy a négyzet alakú mezők sarkaira kerültek, kivéve a játéktér közepén lévő átlós vonalat, amelyet üresen hagytak.

A korszak Közép-Amerikájának fontos tudósítója Diego Durán, egy másik spanyol dominikánus szerzetes, aki Sahagúnnal nagyjából egy időben, és a 16. század második felében írt az aztékokról.

Ő számolt be az alquerque nevű játékról, amely az európai dáma-, vagy ostáblán játszott játékokhoz volt hasonló. Zsetonok helyett kavicsokat használtak, és néhány bekarcolt leletről feltételezik, hogy esetleg az alquerque táblája lehetett, de még az sem bizonyos, hogy ez a játék nem az európai változatok mintájára terjedt-e el.

Durán olyan játékokról is beszámolt, amelyeknek a nevét nem ismerjük. Az egyik ilyen játékban felvágott nádszál-darabokat használtak „kockaként”, egy konkáv és egy konvex oldallal. A szerzetes szerint tíz kaviccsal játszották, és az épületek padlójába vésett táblát használtak hozzá.

1. Spanyol hódítók, azték játékosok
2. A patolli és a babszemek
3. Bul, a játékos háború
4. Újvilági játékok
5. Amit a régészek hozzátesznek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek