4000 éves, lopott faragványt kap vissza Irak Nagy-Britanniától
2020. szeptember 30. 11:55 MTI
Egy négyezer éves mészkőtáblát ad vissza Nagy-Britannia Iraknak, miután egy online értékesítés miatt indult nyomozás során kiderült, hogy lopott tárgyról van szó.

Korábban
Nagy-Britannia visszaad egy négyezer éves mészkőtáblát Iraknak. A londoni rendőrség speciális, műkincsekre szakosodott egysége értesítette a British Museum szakértőit, amikor egy online értékesítői platformon 2019 májusában kínálták eladásra a műtárgyat, melynek eredetéről csak hiányos információkat közöltek.
Bár az online leírás szerint „nyugat-ázsiai akkádiai írótábláról” van szó, a szakértők megállapították, hogy a mészkőtábla egy ősi sumér templomból származik, mely Kr. e. 2400-ban állt.
A templomot a 19. század végén és 20. század elején feltárták és kifosztották, majd később is többször emeltek el onnan műtárgyakat: az 1990-es években az öbölháború idején, legutóbb 2003-ban az iraki háború alatt. A British Museum közlése szerint ezért nem lehet pontosan megállapítani, mikor lopták el a kőtáblát.
„Ezt a fontos darabot illegálisan vitték ki Irakból, és a brit hatóságok fedezték fel. Az olyan templomi táblák, mint amilyen ez is, nagyon ritkák, csupán mintegy 50 példány létezéséről tudni” – közölte a múzeum, és kiemelte, hogy az iraki kormány nagyvonalúságának köszönhetően a kőtáblát kiállíthatják, mielőtt visszaszolgáltatják.
„A British Museum teljességgel elkötelezett a tiltott kereskedelem elleni harc és a kulturális örökségvédelem mellett” – mondta Hartwig Fischer igazgató.
Jim Wingrave, a londoni rendőrség munkatársa arra biztatta az antikvitások vásárlóit, hogy minden vétel előtt végezzenek alapos eredetvizsgálatot, különösen, ha háborús régiókból származó tárgyról van szó.
A British Museum 2019 júliusában közölte, hogy munkatársai azon dolgoznak, hogy a Nagy-Britanniában lefoglalt történelmi értékű tárgyakat értékeljék fel és juttassák vissza származási helyükre, Irakba és Afganisztánba.
Egyébként a múzeumot többször érte már kritika amiatt, hogy nem ad vissza több vitatott tételt. A legismertebbek a Parthenon-frízek, más néven Elgin-márványok, melyeket Görögország régóta követel. A márványokat az athéni Akropolisz épületeiről vitte el az 1800-as évek elején Thomas Bruce, Elgin grófja, brit nagykövet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Horoszkópja miatt félt a nősüléstől a babonás Rudolf király 16:19
- Végigkísérték a Városliget történetét a gondosan kivitelezett faátültetések 15:52
- A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük az amerikai kongresszus tagjainak, ha inni akartak a szesztilalom idején 15:29
- Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai 14:39
- Kannibalizmusukért bosszúból lemészárolt azték nők és gyermekek csontjaira bukkantak Mexikóban 13:55
- 10 tény a kártyázás múltjáról 13:27
- A világ legdrágább festményének egykorú másolatát találta meg a rendőrség Olaszországban 12:52
- Utolsó, saját halálközeli élményéről szóló filmjét már nem tudta leforgatni Federico Fellini 11:54