Hányas lábuk volt a rómaiaknak?

Kristina Killgrove bioarcheológus korábbi kutatása során a Rómától két kilométerre keletre lévő Casal Bertone császárkori temetőből származó emberi maradványok sarokcsontjait mérte meg, így viszonylag nagy számú adat állt a rendelkezésére. A férfiaknál 80 milliméter, míg a hölgyeknél 75 milliméter volt az átlagos sarokcsont hossza.

Killgrove talált egy 1956-os tanulmányt, amelynek segítségével a sarokcsont méretéből a teljes láb hosszára lehetett következtetni. A brit tudósok által jegyzett kutatás szerint a lábfej hosszából a férfiak esetében 30,2 százalékot, míg a nőknél 28,9 százalékot tesz ki a sarokcsont mérete.

A két kutatás eredményeit felhasználva Killgrove megkapta a rómaiak láb-, illetve cipőméretét: kutatása szerint a férfiaknak átlagosan 26,5 centiméteres volt a lábfejük, amely az európai méret szerint 42-esnek felel meg, míg a nők, akik átlagosan 25,9 centiméteres lábfejjel rendelkeztek, 41-es lábbelit viseltek. A kutató szerint a férfiak esetében (akiknek az átlagos magassága 167 centiméter volt a császárkorban) reális lehet ez a szám, ám a szebbik nem esetében kissé túlzónak tűnik a 41-es méret, ugyanis az átlagos magasságuk mindössze 157 centiméter volt. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a római hölgyek igen nagy lábon éltek, de az is lehetséges, hogy az adatokkal nem stimmel valami.

Az indiai szubkontinens lakói mellett a római volt az első olyan nép, amely többféle lábbelit is megalkotott. A sumérok, görögök vagy egyiptomiak mindössze egy egyszerű szandálhoz vagy saruhoz hasonlító cipőt hordtak, ugyanis a meleg éghajlat miatt ez bőven elégséges volt, Itáliában azonban már jóval változatosabb volt az időjárás. Az etruszk, illetve a latin törzsek a könnyű, belső használatra szánt sarutól a masszív katonai csizmán át a hideg éghajlaton történő utazásra szánt zárt cipőig bezárólag jóval szélesebb kínálatból válogathattak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”