2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Cáfolják a zsidók eredetéről szóló elméletet

2014. június 30. 14:09

Mítosz, hogy az askenázik a zsidó vallást felvevő kazárok leszármazottjai lennének - állítja a Héber Egyetem történésze.


Arthur Koestler magyar származású újságíró A tizenharmadik törzs (1976) című művében nagy invencióval igyekezett bizonyítani, hogy a kelet-európai ún. askenázi zsidóság az egykori kazárok leszármazottaiból áll. Az akkor sokakat megmosolyogtató elmélet 2008-ban, Shlomo Sand, a Tel Aviv-i Egyetem professzorának könyve nyomán vált népszerűvé, amelyben a szerző amellett érvel, hogy a "zsidó nép" mint fogalom pusztán kitaláció, ami azért született, hogy igazolják a zsidóság jogát Palesztina földjére.

Egy zsidó történész most cáfolja Sand tézisét, miszerint az askenázik a török nyelvű kazárok leszármazottjai lennének. A Jewish Social Studies nevű folyóiratban publikált tanulmányában Shaul Stampfer arra a konklúzióra jut, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt az állítást. "A zsidó vallás felvétele - bár nagyon csodálatos történet - soha nem történt meg" - fogalmazott Stampfer. (az askenázi zsidók származását vizsgáló genetikai kutatásokról itt olvashat)


 
Kik voltak a kazárok?
A török nyelvű kazárok a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe volt. Birodalmuk fennhatósága alá tartoztak az onogur-bolgárok mellett a magyarok is, akikre államszervezetük hatást gyakorolt. A Kazár Birodalom eredete a török törzsszövetségre vezethető vissza. A Fekete-tengertől Turkesztánig húzódó birodalom a hetedik században szétesett, ami megteremtette a lehetőségét annak, hogy a kazárok fellépjenek a világpolitika színpadára.
A birodalom egészen a magyar Alföldig, az Aral-tóig és az Urálig terjeszkedett, majd rátették kezüket az összes, Európa délkeleti feléből induló, Bizáncig és az arab államokig futó kereskedelmi útvonalra. Így a Kazár Birodalom már nemcsak egy olyan állam volt, amely stratégiai fontossággal és nagy katonai erővel bírt, hanem mint a térség legfontosabb kereskedelmi hatalmával is számolni kellett vele.
A kazárok sikeresen ellenálltak a bizánci, az arab és a perzsa kulturális hatásoknak, aminek első lépése a zsidó vallás - most cáfolt - felvétele volt. A kazár zsidó hagyomány szerint az első áttérő 730 körül Bulan kagán volt, de a vallás csak harmadik utóda, Obadija alatt kezdett terjedni. Ennek köszönhetően sem a keresztény Bizánc, sem az új déli muzulmán birodalom nem tudta hatalmát közvetlenül kiterjeszteni a fiatal államra. Így a kazárok elérték azt, hogy nemcsak a vallási - és az azzal járó politikai - befolyás alól sikerült kivonni magukat, de az áttéréssel egyik birodalmat sem haragították magukra.

Stampfer kutatása során számos forrást megvizsgált, de mint állítja, semmilyen bizonyítékot nem talált arra, hogy a kazárok felvették volna a zsidó vallást. "Sem a kazár uralkodó, sem a kazár elit nem tért be. A zsidó vallás felvétele csupán mítosz, amelynek semmilyen történeti alapja nincs" - összegezte kutatásának eredményeit. Mint fogalmazott, történészként meglepődött azon, hogy mennyire nehéz bebizonyítani egy olyan dolgot, ami nem történt meg. "A kútfőknek a judaizmus felvételével kapcsolatos hallgatása gyanús volt. A bizánciak, az egyiptomi bölcsek, a gáonok - a zsidóság spirituális vezetői a középkorban -; egyetlen szót sem szóltak a zsidó kazárokról" - fűzte hozzá.

Stampfer eredetileg két hónapot szánt a kutatásra, de négy év lett belőle. "Azokat a forrásokat is meg kellett néznem, amelyek nem tartoznak a szakterületemhez, s számos emberrel konzultáltam, akiktől sok segítséget kaptam" - mondta, hozzátéve: nem volt politikai motivációja kutatása során, ám tudja, hogy a kérdés erősen átpolitizált. "Ebben az esetben az a tény, hogy a kazárok nem tértek be, azt jelenti, hogy a zsidók nem a kazárok leszármazottjai, ma a zsidók és a palesztinok közötti problémát pedig a realitások talaján állva, s nem a fikciós múlt szerint kellene megoldani" - figyelmeztetett Stampfer.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár