Sisi búcsúi a haza bölcsétől
2014. május 16. 14:32 Oravec-Kis Éva
A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő, hosszú évtizedeken keresztül a Magyar Nemzeti Galéria raktárában hengerre tekerve tárolt monumentális olajfestmény beázások és második világháborús sérülések nyomait őrizte. A romos állapotú mű restaurálása a Gödöllői Királyi Kastély kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Alap több mint 2 millió forintos támogatásával valósult meg 2012–14 között.
Korábban
Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt az Ausztria és Magyarország között 1867-ben megkötött kiegyezés létrejöttében, 1876. január 28-án elhunyt. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait, szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt, január 31-én Erzsébet királyné is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd percekig megrendülten imádkozott. Két olyan ember találkozott itt, akik a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében jelentős szerepet játszottak.
Az újságok következő lapszámai írtak az eseményről, és hamarosan megjelentek róla az első rajzok is az illusztrált lapokban. A szimbolikus jelentőségű esemény megfestésére Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének, aki azt örömmel vállalta.
Zichy ekkor Párizsban élt, ám mivel a munka megkívánta a történelmi hitelességet, májusban hazatért. Bécsben fogadta a királyné, vázlatokat készíthetett róla és megtekintette az esemény alkalmával viselt ruhát. Budapesten a temetkezési vállalat újra felépítette Deák ravatalát az eredeti helyszínen és a társaság vezetői részletesen elmondták neki a történteket. A tekintélyes méretű allegorikus jelenet elkészítése nagy kihívást jelentett a könnyedebb vonalvezetést kívánó rajzokhoz, akvarellekhez szokott művésznek. A nyár folyamán hozzálátott a munkához, több vázlatot is készített.
Oravec-Kis Éva teljes cikkét keresse a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap