Saját gyermekeiket is feláldozták a punok

"Ezt eleinte mint fekete propaganda, elvetették, a modern időkben ugyanis az emberek egyszerűen nem akarták elhinni" - fogalmazott Josephine Quinn, az Oxfordi Egyetem oktatója. "Ám ha az összes - régészeti, epigráfiai és irodalmai - bizonyítékot egymás mellé tesszük, az meggyőző és, úgy gondoljuk, döntő lesz: a punok legyilkolták gyermekeiket" - így Quinn.

Quin elméletére történelmi források utalnak, Plutarkhosz és Diodórosz szerint is bevett gyakorlat volt Karthágóban a gyermekáldozat. Diodórosz azt is leírja, hogy azok a karthágóiak, akik előbb a szegényektől megvették, majd a gyermekáldozat céljából felnevelték a gyermekeket, attól tartottak, azért kísérti őket a balszerencse, mert nem gyilkolták meg rituális célból a saját, még csecsemőkorú fiaikat és lányaikat.

Quinn szerint a gyermekáldozat nem volt gyakori, s valószínűleg az elit "kiváltsága" lehetett, mivel a hamvasztás drága mulatságnak számított, ahogy a rituális temetkezés is. "Ezt az egész közösség érdekében tett emberbaráti lépésként értékelhették" - fejtette ki a kutató. Quinn évi 25 temetkezéssel számol, ami elenyésző a város akkori lakosságszámához (500 ezer) képest.

A gyermekáldozatokkal kapcsolatos viták akkor kezdődtek, amikor a 20. század elején feltárták az első, topheteknek nevezett temetőket az egykori Karthágó külvárosi részein, a mai Tunéziában, illetve egyéb pun lelőhelyeken, így Szardínián és Szicíliában. Ezekben a sírokban apró, elégetett csontokat tartalmazó urnákat találtak a sírkövek alatt, amelyeken feliratok voltak olvashatók; néhány régész és történész ezt a gyermekáldozat egyértelmű jeleként értékelte, míg mások szerint a sírfeliratok csupán a gyermekek előtt tisztelegtek.

Quinn és kollégái - akik az erről szóló tanulmányukat a brit Antiquity című tudományos folyóirat legújabb számában publikálták - határozottan cáfolják az utóbbi nézetet, mondván, a feliratok - így "az istenek meghallották a szavam és megáldottak" sor - egyértelműek; Quinn szerint további árulkodó jel, hogy a temetőben talált, feláldozott állatok csontjait ugyanúgy temették el, mint a csecsemőket, és sokszor ugyanabba az urnába helyezték őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról