Feltárták az óangol hőseposz központi helyét

A Beowulf nevű elbeszélő költemény névtelen egy angolszász költő műve, keletkezése a 8. és a 11. század közé tehető. Hosszú évszázadokon át feledésbe merült, és csak akkor vált közismertté, amikor 1815-ben kinyomtatták. A cselekmény az 5. és a 7. század között játszódik, az angolszász törzsek vándorlásai idején Skandinávia és Észak-Németország, valamint Anglia között.

Az óangol elbeszélő költemény szerint Hroðgar dán király feleségével és harcosaival éppen mulatozik, amikor lakomáját megzavarja a számkivetett szörny, Grendel, aki több vendéget is megöl, ám a királyi trónushoz nem mer közel merészkedni. A svéd geatok ifjú hőse, Beowulf ekkor felajánlja segítségét az uralkodónak, s kard nélkül száll szembe a szörnnyel, mivel nem tartja méltónak a fegyvertelen behemóttal szembeni esetleges előnyét. A hős végül kitépi Grendel karját, aki hazamenekül – meghalni.

Bronzból készült ládika, sárkány motívumokkal

Másnap éjjel a szörny boszorkány anyja is megjelenik, s elragad egy harcost. A társai követték a szörnyeteget a közeli tó mélyén lévő vackához, Beowulf pedig egyedül száll szembe vele a víz mélyén, ahol talál egy, az óriások kezébe illő kardot, s azzal vágja le az asszony fejét. Fél évszázaddal később a már királyként uralkodó hős egy sárkánnyal csap össze, azonban miután megöli a tűzokádót, belehal sérüléseibe. Még halála előtt elrendeli, hogy tengerre néző sírja mellé temessék a sárkány elátkozott aranyát is, így mentve meg népét ki tudja hány szörnyűségtől.

Dán régészek a Dán Királyság legkorábbi ismert központjában, a Koppenhágától jó 30 kilométerre nyugatra levő Lejrében végeztek ásatásokat, amely során nemcsak hogy feltárták és datálták a királyság első, az ötödik század végén, hatodik század elején épült lakomacsarnokát (az eposz megfogalmazása szerint a „legnagyobb csarnokot a menny alatt”), de azt is megtudták, hogy mi volt a menü a lakoma idején.

A helyszínen talált több száz állatcsont tudományos vizsgálatából kiderült, hogy a király és harcosai szopós malacot, marhát, birkát, kecskét, szarvast, libát, kacsát, csirkét és halat fogyasztottak. A csarnok egykori területéről kupák, bronz-, ezüst- és aranyékszerek, Anglia és a Rajna vidékéről importált kézműves termékek is előkerültek, illetve egy rétisas szárnyát is megtalálták, amelynek tollazatát a nyílvessző kifeszítésekor használták fel.

Bronzból készült, madár alakú melltű a 6. századból

A hőseposzban szereplő helyiség mellett az archeológusok további hat lakomacsarnokot azonosítottak. A kutatók megállapítása szerint ezeket a Dán Királyság korai történetében csak egy rövid ideig, néhány generáción át használták 500 és 1000 között, majd lerombolták és újat építettek – általában a korábbihoz nagyon közel, esetleg ugyanazon a helyen. A gyakori helyváltoztatás összefüggésbe hozható Grendellel, akiről csak azt nem tudni, ki is volt valójában: valós ellenség, esetleg egy járványt megtestesítő gonosz szellem.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?