2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Átíródhat a disznó-öbölbeli kudarc története

2013. július 15. 18:34 MTI

Részben átírhatja a Fidel Castro hatalmának megdöntésére irányuló és kudarccal végződő puccskísérlet, a disznó-öbölbeli invázió történetét egy amerikai bírósági meghallgatás és az azt követő döntés arról, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) köteles-e nyilvánosságra hozni egy titkosított dokumentumot arról, ki tehető felelőssé a fiaskóért.

A washingtoni kerületi szövetségi fellebbviteli bíróság várhatóan ősszel hallgatja meg az érintett feleket - írta a The New York Times. A lap emlékeztetett: a több mint 50 évvel ezelőtti kudarccal kapcsolatban elemzők már az első perctől kezdve vitatkoztak azon, hogy az akció a CIA hozzá nem értése vagy a még csak rövid ideje hivatalban lévő John F. Kennedy elnök döntései miatt bukott el.

Az 1970-es években a CIA kijelölt egy történészt a "cég" soraiból, hogy írja meg a Disznó-öbölben történteket. Jack Pfeiffer interjúk tucatjait készítette el és átrágta magát több száz dokumentumon, a végeredmény pedig egy ötkötetes beszámoló lett, amely visszavonulása - 1984 - előtt készült el. Az azóta eltelt időben a CIA négy kötetet nyilvánosságra hozott, az ötödiket viszont nem áll szándékában. A National Security Archive nevű magán kutatóközpont és könyvtár viszont szeretné elérni, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján ez is legyen elérhető. A disznó-öbölbeli invázió "meglehetősen fontos fejezete az amerikai történelemnek, nem dőlhetünk hátra addig, amíg nem ismert minden részlete" - fogalmazott Peter Kornbluh, a központ vezető elemzője. A CIA ezzel szemben azzal érvel, hogy kizárta az ötödik részt a jelentésből, így nem vonatkozik rá a hivatkozott törvény.

Az invázió 1961 áprilisában indult: a CIA által kiképzett és felfegyverzett 1400 kubai menekült - azóta Brigade 2506 néven emlegetett - csoportja szállt partra a szigetország déli partvidékén. Céljuk Castro két éve tartó uralmának megdöntése volt. A havannai rezsim visszaverte a puccskísérletet, a partraszállók közül három napon belül százan már halottak voltak, csaknem 1200-an foglyul estek. A CIA hírnevén a mai napig tartó csorba esett. Az ügynökség saját főellenőre, Lyman Kirkpatrick szigorú vádiratot fogalmazott meg a hivatal teljesítményével kapcsolatban az akció után fél évvel született elemzésében. A jelentésben azzal vádolta a CIA-t, hogy olyan küldetésre vállalkozott, amelyet nem tudott irányítani, alábecsülte a Castro-rezsimet, rosszul szervezett tervet állított össze és nem adott megfelelő tájékoztatást az amerikai döntéshozóknak.

Jack Pfeiffer munkájának ötödik kötete már csak azért is nagy érdeklődésre tart számot, mert elemzi Lyman Kirkpatrick munkáját, és talán indítékait is. A bíróságra benyújtott iratok szerint ugyanis az 1997-ben elhunyt történész úgy gondolta, Kirkpatrick szándékosan eltorzította a tényeket a jelentésében, és figyelmen kívül hagyta kulcsszereplők vallomásait. Pfeiffer szerint mindezt azért tette, hogy befeketítse az ügynökség egy vezető tisztjét, aki megtervezte az inváziót, és megszerezze az állását.

A National Security Archive szerint Jack Pfeiffer próbálta megvédeni a CIA-t a régóta tartó vitában, hogy ki veszítette el Kubát. "A CIA számára az jelenti a gondot, hogy saját alkalmazottja vadul támadja egyik legtiszteletreméltóbb tisztjét" - vélekedett Peter Kornbluh. A CIA ehhez nem fűzött megjegyzést. Lyman Kirkpatrick 1947-ben, a hivatal születésekor csatlakozott a CIA-hez. Egy küldetés során polióval fertőződött meg, deréktól lefelé megbénult. 1995-ben halt meg. Legidősebb fia szerint apjára hálátlan feladat hárult a Disznó-öböl után. "Amennyire én tudom, az apám csak a munkáját végezte, és minden érintett féllel szemben méltányosan járt el" - mondta.

A CIA elsőként Jack Pfeiffer jelentésének harmadik kötetét hozta nyilvánosságra 1998-ban annak a kormányzati törekvésnek a részeként, amelynek célja a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos anyagok közzététele volt. A szóban forgó kötet hét évig észrevétlen maradt, míg végül a Villanova Egyetem egy tanára felfigyelt rá. A CIA három további részt, az elsőt, a másodikat és a negyediket 2011-ben tette elérhetővé a National Security Archive kérésére. A négy kötet első kézből származó beszámolókat tartalmaz az invázióval kapcsolatos zűrzavarról, de nem szolgál részletekkel a CIA belső vizsgálatáról. Pfeiffer egyébiránt azt akarta, hogy az ötödik rész nyilvánosságra kerüljön, be is perelte a CIA-t, de veszített. Egy bíróság 2012-ben úgy döntött, hogy az ügynökség "megtarthatja magának" az ötödik kötetet. A fellebbviteli bíróság most más döntést is hozhat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár