Modern távközlési technika segítette Napóleont

Jelentős előny

A láncolat állomásait 10 kilométerenként helyezték el. Minden kunyhóban egy ember szolgált, akinek az volt a feladata, hogy a szomszédos állomás fényjeleit továbbítsa. Az üzemeltető munkája után elvileg nem maradhatott "fizikai" nyom, hiszen ő csupán a gépen dolgozott.

A szemafor ötlete Claude Chappe (1763-1805) francia tudósnak egy fontos megfigyelésén alapult, miszerint az emberi szem kiválóan meg tudja különböztetni a szögeket. Így olyan szerkezetet épített, amely három részből tevődött össze: egy központi hosszú, kerek gerendából, amelyhez két rövidebb kar csatlakozott a két végén. Teljes szavakat továbbítottak, amelynek a dekódolása körülbelül 30 másodpercet vett igénybe, tehát lényegesen lassabb volt a későbbi morzekódnál.

A kunyhókban lévő emberek munkája rendkívül időigényes és fárasztó volt, s különösen megfizettek az esetleges figyelmetlenségükért, késedelmükért, hiszen ekkor jelentősen megnövekedett a munkafolyamat ideje. Ugyanakkor az „operátorok” kitettek magukért, például Napóleon fia születésének híre 60 perc alatt megérkezett Párizsból a 390 kilométerre lévő Strasbourgba.

A szerkezetnek a kezdetektől fogva elsődlegesen katonai célja volt. Már négy éve tartott az 1789-es francia forradalom, amikor a külső inváziós seregektől és a monarchia restaurációjától való félelem miatt a girondi kormány megbízta Chappe-t az első, Párizstól Lille-ig tartó vonal kiépítésére. Később Napóleon továbbfejlesztette a hálózatot, s Itáliáig kiépítette, majd a La Manche csatornához is kivezette, amikor komolyan fontolóra vette az Anglia elleni francia inváziót.

A restaurációt követően az építkezések tovább folytak, s a Bourbonok Marseille-ig és Bayonne-ig elvitték. Az utolsó állomás 1849-ben épült, de akkorra már egyértelmű volt, hogy a találmány ideje leáldozott. Katonai szerepe megszűnt, s később csak a nemzeti lottószámok közlésére használták az eszközt. A szerkezet negatívumai közül a legzavaróbb az volt, hogy csakis jó időben és nappal működött. Az 1844-ben felbukkanó elektronikus telegráf találmánya mindent megváltoztatott, s a napóleoni szemafor lassan a feledés homályába veszett.

1. Megelőzte korát
2. Jelentős előny

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról