Kleopátra elfeledett gyermeke

Antonius és Kleopátra

VII. Kleopátra (i.e 69-30) és Marcus Antonius (i.e. 83-30) szerelme az ókor talán legismertebb románcaként vonult be a történelembe, római és görög források őrzik emlékét, de a filmek, színművek és televíziós sorozatok formájában a fikció világában is utat tört magának a népszerű, ám korában botránykőnek tartott történet. Az egyiptomi királynő és a római triumvir kapcsolatát részletező szerzők feltűnően kevés figyelmet szenteltek annak, hogy a szerelemből három gyermek is született: egy ikerpár, Kleopátra Szeléné és Alexandrosz Héliosz, valamint egy fiú, Ptolemaiosz Philadelphosz.

A két fiúhoz nem volt kegyes a történelmi emlékezet, talán azért, mert valószínűleg mindketten korán, még gyermekkorukban elhunytak. Kleopátra Szeléné azonban nem csak, hogy megélte a felnőttkort, de fontos és befolyásos uralkodóként lépett fel a politika színpadára. A királynő a mitológiai félisten Heraklész (Herkules), valamint olyan történelmi figurák leszármazottjának vallotta magát, mint a világhódító Nagy Sándor, a hadvezér apja, II. Philipposz, I. Ptolemaiosz Szótér makedón diadokhosz, valamint II. Ptolemaiosz Philadelphosz, de rokoni kapcsolatban állt a Iulius–Claudius-dinasztia uralkodóival (Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius és Nero) is. Emlékére – ellentétben anyjával, vagy éppen kortársaival, például Boudicával – azonban sűrű homály borult; talán azért, mert sikeres volt.

I.e. 42-re Caesar utolsó merénylőit, Marcus Junius Brutust és Gaius Cassius Longinust is sikerült legyőzni az észak-görögországi Philippinél zajló csatában. A „philippi győzők” a háborút követően felosztották a birodalmat: Marcus Antonius kapja Keletet, míg Octavianus Nyugatot. Antonius a következő években a Parthus Birodalom elleni hadjárat előkészületein dolgozott, amihez rengeteg pénzre volt szüksége, s ebből a megfontolásból i.e. 41-ben a kis-ázsiai Tarzuszba kérette VII. Kleopátrát, a Római Birodalom leggazdagabb provinciájának, Egyiptomnak az uralkodóját.

Ugyan a római és görög szerzők nem győzik hangsúlyozni, hogy Antoniust már az első alkalommal levette a lábáról Kleopátra, a tarzuszi találkozó valójában már a sokadik volt a sorban. Először i.e. 55-ben, a római triumvir egyiptomi katonai szolgálata idején találkoztak, majd néhány évvel később, Caesar római házában, ahol Kleopátra i.e. 46 és 44 között élt fiával, Caesarionnal. Ekkor a napnál is világosabb volt, hogy Kleopátrának komoly szándékai vannak, hiszen Caesar meggyilkolása után szüksége volt valakire, aki védelmet tud biztosítani neki és fia számára.

Kétség sem férhet hozzá – ezt Plutarkhosz leírásából is tudjuk –, hogy Kleopátra minden apró részletre ügyelve érkezett meg a várva-várt találkozó helyszínére, Tarzuszba. A vele érkező pompa – demonstrálva ezzel királysága gazdagságát – lenyűgözte az amúgy egész életét adósságba verve élő, a keleti hadjárat előtt különösen pénzszűkében levő római triumvirt. Antoniust elbűvölte Kleopátra szépsége, otthagyta feleségét, Fulviát és Alexandriába ment újdonsült szeretőjével, ahol az év hátralevő részét töltötte.

1. Bevezető
2. Az egyiptomi hercegnő
3. Afrikai királyné

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2016

• Diktátorfeleségek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Főszerkesztői köszöntő
• Pillantás a szoknya alá
• A karibi vudu mészáros
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem”
• "Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"
• Magyar filmek vörös szőnyegen
• A fekete halál bosszúja
• Hét zsarnok kivégzése