Meggyilkolhatták Kleopátrát

A jól ismert történet szerint mikor Caesar örököse, Octavianus Róma erejét Egyiptom ellen fordította, véget vetett az ókori birodalom királynője, VII. Kleopátra több mint húszéves uralmának. A triumvir az actiumi csata után egyenesen Egyiptomba hajózott, hogy elfogja a királynőt, de Kleopátra a rabság elől az öngyilkosságba menekült. Plutarkhosz görög és Cassius Dio római történetíró beszámolója szerint Kleopátra kígyót csempésztetett be egy fügékkel teli kosárban, vagy vizes edényben, azonban mindkét ókori tudós kétségét fejezte ki a forgatókönyvvel kapcsolatban.

Több történetíró beszámolója szerint Kleopátra i.e. 30 körül hunyt el Alexandriában, és nincs adat arról, hogy halála előtt Egyiptom utolsó uralkodója betegeskedett volna. A kígyómarásos mítoszt azonban többen is elvetik; például Joyce Tyldesley egyiptológus, aki szerint leginkább az egyiptomi kobra jöhetett szóba, azonban a kifejlett, akár a 180 centiméter hosszt is elérhető példány becsempészéséhez igen nagy kosárra, vagy edényre lett volna szükség.

Pat Brown legújabb könyvében, a The Murder of Cleopatra: History’s Greatest Cold Case című munkájában amellett érvel, hogy Kleopátra nem önkezével vetett véget saját és szolgálói életének, hanem meggyilkolták. Brown meggyőződése szerint, ha az egyiptomi királynő valóban öngyilkos akart lenni, akkor bizonyára mérget vesz be, s nem vállalja a kígyó becsempészésével járó rizikót – nehezen elképzelhető, hogy például a termet őrző, az eset felett szemet hunyó római katona a fejét tette volna kockára ezért. A méreggel biztosra ment volna (ennek "hatásosságát" tízszeresre becsüli Brown), ráadásul ez gyorsabb és könnyebb halállal járhatott.

A könyve megírása előtt egyiptológusokkal, vegyészekkel, régészekkel és történészekkel konzultáló kutató szerint nem túl valószínű, hogy a kígyót rejtő kosár (vagy edény) tartalmát ne kutatták volna át a bejáratnál, s hogy Octavianus – aki triumfálása után vissza akarta vinni a királynőt Rómába – ennyire figyelmetlen lett volna. Ráadásul az sem túl életszerű, hogy egyetlen kígyó elegendő mérget tudott a három áldozat szervezetébe juttatni, de az is érdekes, hogy az állat a halálos baleset után már nem volt a helyszínen, az őrök pedig semmilyen arra utaló jelet – rángatódzás, hányás, görcs – nem fedeztek fel a nőkön, ami a halálos kígyómarás teóriáját támasztja alá. Így Pat Brown – megerősítve ezzel korábbi feltételezését – arra a következtetésre jutott, hogy Octavianus a piszkos munkát "embereire bízta", majd azt a látszatott keltette, hogy Kleopátra önkezével vetett véget életének.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?