Visszaszerezné Törökország ellopott műkincseit
2012. november 19. 11:59
Törökország agresszív kampányba kezdett azért, hogy visszakapja antik, szerinte ellopott műtárgyait: már sikerült is visszaszereznie egy ősi szfinxet és a térség gazdag múltjához kötődő több aranytárgyat. Törekvését ugyanakkor a világ több nagy múzeuma rossz szemmel nézi és zsarolást emleget.
Korábban
A természet egyensúlya állna helyre
Török hivatalos személyek a nyáron azzal a panasszal fordultak a török igazságszolgáltatáshoz, hogy tizennyolc, jelenleg a New York-i Metropolitan Múzeum (Met) Norbert Schimmel Gyűjteményében található tárgyat illegális régészeti feltárás révén szereztek meg, és vizsgálatot követeltek az ügyben. Még tavaly Murat Süslü, a kulturális minisztérium kulturális örökségért és múzeumokért felelős hatóságának vezérigazgatója megdöbbentő ultimátummal állt elő: a Metropolitan igazolja a gyűjteményhez tartozó ősi figurák és aranyedények eredetét, különben Törökország megszünteti a műtárgyak kölcsönzését múzeumoknak. Török részről most azt mondják, hogy az intézkedés megtörtént.
"Száz százalékig biztosak vagyunk abban, hogy a múzeumban található tárgyak Anatóliából származnak. Csak azt akarjuk visszakapni, ami jog szerint a miénk" - mondta nemrégiben a The New York Times című lapnak Süslü. Törökország törekvése nemzetközi vitát indított el arról, hogy miután a határok évszázadokon át változtak, kik az antik műtárgyak jogos tulajdonosai. Az olyan múzeumok, mint a Met, a Los Angeles-i Getty Múzeum, a párizsi Louvre és a berlini Pergamon Múzeum azzal vádolják Ankarát, hogy támadást indított azon küldetésük ellen, hogy bemutassák a globális művészet kincseit.
Múzeumigazgatók szerint a visszaszolgáltatás követelésével elfogadott gyakorlatot akarnak megváltoztatni, azt, amelyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, az UNESCO-nak a műtárgyak beszerzésére vonatkozó konvenciója is pártol. E szerint a múzeumok szabadon birtokolhatnak olyan műtárgyakat, amelyek 1970 előtt kikerültek abból az országból, ahol eredetileg találhatók voltak. Bár 1981-ben Törökország csatlakozott a konvencióhoz, most egy 1906-os, a török szultánságban született törvényre hivatkozik, amely megtiltotta műtárgyak külföldre vitelét - ennek alapján követel magának minden, a törvény születése után az országból kivitt műtárgyat.
A törökök azzal érvelnek, hogy a rablás és fosztogatás rossz, elítélendő dolog attól függetlenül, hogy mikor követték el. "A műalkotásoknak, akárcsak az embereknek, állatoknak és növényeknek, lelkük és történelmi emlékezetük van. Ha visszakerülnek országukba, a természet egyensúlya áll helyre" - nyilatkozta Ertugrul Günay török kulturális miniszter.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap