Visszaszerezné Törökország ellopott műkincseit

Mintha pitiáner tolvaj lenne

Nem Törökország az egyetlen, amely visszaköveteli a területéről elvitt műalkotásokat. Egyiptom és Görögország hasonló igényt támaszt múzeumokkal szemben, Olaszországnak pedig 2006-ban sikerült rábeszélnie a Metet, hogy szolgáltasson vissza neki egy 2500 éves borkeverő edényt, az Eufroniosz-kratért. Törökország agresszív taktikáját azonban különösen nyugtalanítónak tartják a múzeumok. Török részről beszüntették a művészeti alkotások kölcsönzését, halogatják a régészeti feltárási engedélyek kiadását, és nyilvánosan sértegetnek múzeumokat.

"A törökök vitáznak, és gonosz politikát űznek. Óvatosabbnak kellene lenniük morális igényeik megfogalmazásakor, hiszen múzeumaik teli vannak rabolt kincsekkel" - húzta alá Hermann Parzinger, a Pergamon Múzeumot felügyelő Porosz Kulturális Örökség Alapítvány elnöke azokra a műtárgyakra utalva, amelyeket a törökök az évszázadokig uralmuk alatt álló Közel-Keletről és Délkelet-Európából szereztek.

Ezek közé tartozik az a Nagy Sándor nevét viselő értékes szarkofág, amely 1887-ben a libanoni Szidónban került elő, és most az isztambuli Régészeti Múzeumban van. Süslü szerint a szarkofág Törökországé, mert a terület, ahol megtalálták, abban az időben Törökországhoz tartozott.

A török kampány az általa kiváltott ellenérzések dacára komoly sikereket aratott. Tavaly a Pergamon Múzeum beleegyezett, hogy visszaszolgáltasson Ankarának egy 3000 éves, a hettita birodalomból származó szfinxet, amelyet a törökök állítása szerint 1917-ben restaurálásra vittek Németországba. Német hivatalos források szerint török részről nagyszabású régészeti munkálatok megtorpedózásával fenyegetőztek arra az esetre, ha a szfinxet nem adják vissza. Csakhogy Törökország azután sem volt hajlandó az együttműködésre, hogy a németek teljesítették a követelést. Visszautasította azt is, hogy kölcsön adjon négy tárgyat egy jelenleg is látható kiállításhoz. Süslü közlése szerint a Pergamon Múzeumnak más vitatott hovatartozású tárgyakat is át kell nyújtania ahhoz, hogy a műtárgykölcsönzés folytatódjon.

Parzinger viszont úgy véli, hogy Ankara alaptalanul követeli a tárgyakat. "Azzal, hogy török részről úgy kezelik Németországot, mintha pitiáner tolvaj lenne, több mint egy évszázados múltra visszatekintő régészeti együttműködést kockáztatnak, és rontják a két ország közti kapcsolatokat egy olyan időszakban, amikor Törökország az EU-tagság elnyerésére törekszik" - jegyezte meg. Arra is rámutatott, hogy a nyugatiak a gazdag török történelem védelmének élharcosai közé tartoznak. "Ha minden nyugati tolvaj és rabló, akkor ki volt az, aki a kulturális örökségüket restaurálta?" - tette fel a kérdést.

Ankara számára győzelmet jelentett az is, hogy a Pennsylvaniai Egyetem múzeuma augusztusban bejelentette: kész meghatározatlan időre kölcsönadni Törökországnak huszonnégy, az ősi Trójából származó műtárgyat, amelyek homályos eredete szerepet játszott az 1970-es UNESCO-konvenció megszületésében.

Cserébe Törökország műtárgyak kölcsönzésére és az egyetemmel folytatott együttműködésre tett ígéretet. Az eset kapcsán azonban egyes múzeumigazgatók annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy az egyetem által 1966-ban megszerzett tárgyak átadása további követelések áradatát indítja el.
2011 szeptemberében pedig a bostoni Szépművészeti Múzeum szolgáltatta vissza Törökországnak a Fáradt Héraklész nevű, 1800 éves szobor felső részét, amelyet Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kormánygépén szállított haza diadalmasan.

1. A természet egyensúlya állna helyre
2. Mintha pitiáner tolvaj lenne
3. Nincs bizonyíték az illegalitásra

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?