Sokáig riogatott a Horthy-fasizmus szelleme

Genf volt Brüsszel

A hatvanas-hetvenes években írt munkák óta eltelt évtizedekben nem nagyon foglalkoztak a Horthy-korszak gazdaságpolitikájával, az államháztartás vizsgálatára pedig egyáltalán került sor – kezdte előadását Pogány Ágnes, a Corvinus Egyetem gazdaságtörténésze. Magyarország súlyos belső és külső egyensúlyhiánnyal küzdött a két világháború között, s ezen időszak alatt mindössze öt olyan év volt, amikor a magyar költségvetésnek többlete volt. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az 1924-28 közötti öt szufficites év közül kettőben Magyarország szigorú nemzetközi pénzügyi ellenőrzés alatt állt, Genfben és Londonban is árgus szemekkel figyelték hazánk gazdaságpolitikáját – fejtette ki az előadó.

Az 1920 és 1924 közötti inflációs időszakban kimagaslóan nagy volt a deficit, s bár akkor ennek nem volt jelentősége, csak kétszer volt 3 százalék alatt a hiány. Az 1922-ben meghirdetett adóreform és a két évvel később hatályba lépő új vámtarifa kedvező lehetőségeket teremtett a kibontakozásra. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az időszakban – nemzetközi összehasonlításban – rendkívül magas volt az adóelvonás mértéke Magyarországon. Ugyan 1925-től a kormány több adónem kulcsát mérsékelte, évről évre egyre nagyobb arányát központosította a nemzeti jövedelemnek.

1928-29-ig a bevételek folyamatosan nőttek, majd 1929-30 tájékán a szanálás óta először csökkentek a megtermelt javak, ráadásul a pénzügyi helyzet eltitkolása miatt megromlott a kapcsolat a kormány és London között. Különösen a MÁV termelt nagy hiányt, a legjelentősebb kiadást pedig a személyi ráfordítások tették ki, de a külföldi szakemberek a nagyvonalú nyugdíjpolitikát is bírálták. A pénzügyi fegyelmezetlenség – amely miatt 1929-ben újra hiány keletkezett a költségvetésben – a kortársaknak is feltűnt, a laza pénzügyi gazdálkodásért – amelynek egyik példája az anyagi háttér nélkül beindított közmunka volt –, pazarlásért pedig egyöntetűen a Bethlen-kormány elhibázott fiskális és monetáris politikáját, az adaptáció hiányát tették felelőssé.

1. "Horthy-fasizmus"?
2. Genf volt Brüsszel
3. Megszelidített sajtó
4. Horthy és a zsidótörvények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?