7 végzetes pillanat

Mit ér a politikus, ha államfő?

2012. március 30. 19:39

A Magyar Népköztársaság

A Rákosi Mátyás vezette kommunista diktatúra teljes kiépülését az 1949. évi XX. törvény, a sztálinista szellemű alkotmány segítette elő. A Magyar Népköztársaságban az Országgyűlés mellett az államhatalom másik legfőbb szerve a Népköztársaság Elnöki Tanácsa volt. Ennek elnöke jogi értelemben nem volt államfő, az államfői jogokat az Elnöki Tanács mint testület gyakorolta, az államfői reprezentációs feladatokat azonban az elnök látta el. A korszakban összesen öt politikus kapta meg a főleg protokolláris feladatokra szorítkozó pozíciót.

Mivel az Elnöki Tanácsnak gyakorlatilag nem volt hatalma, a kollektív testület élére is jórészt súlytalan politikusok kerültek. Szakasits Árpád letartóztatása és bebörtönzése Rónai Sándort találták a legalkalmasabbnak a posztra. Mivel Rónai sokat tett a két baloldali párt fúziójáért, jutalma az Elnöki Tanács elnöki posztja lett. Tisztségéből azonban alig két év után felmentették, de a testületnek egészen haláláig tagja maradt, 1952-ben pedig az Országgyűlés elnöke pozíciójával vigasztalódott.

Dobi István

A szegényparaszti családból származó Dobi István hadifogságban volt, mikor távollétében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. november 15. és 1946. február 23. között előbb államminiszter, 1946. február 23-tól november 30-ig földművelésügyi miniszter, majd 1946. december 18. és 1947. szeptember 24. között ismét államminiszter volt. A kisgazdák alelnökeként, később elnökeként szerepe volt pártjának a munkáspártokkal való együttműködésében. 1948. december 10-én a Dinnyés-kormány lemondatása után választották miniszterelnökké, amelyet a minisztertanács elnöke, majd 1952-től 1967-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke posztjára "cserélt".

1967-ben őt váltotta a mezőgazdasági technikumot végzett barcsi TSZ-elnök, Losonczi Pál. 1957 és 1989 között az MSZMP KB, 1975-1987 között pedig a párt – amelybe 1945-ben lépett – politikai bizottságának volt tagja. Az Elnöki Tanács elnöki posztját kereken 20 éven át, 1987-ig, nyugdíjazásáig őrizte, de az Országgyűlésnek még ez után – azaz a rendszerváltásig – két évig képviselője maradt.

Losonczi Pál a Parlamentben

Losonczihoz hasonlóan szintén 1945-ben lépett be a kommunista pártba a Csongrád megyei pártbizottság első embere, Németh Károly, aki 1987. júliusában lett az Elnöki Tanács elnöke. Németh Károly közel 20 éven át volt a Politikai Bizottság tagja, de az ET elnöke csak egy évig volt, miután 1988. július 29-én úgy döntött, hogy kivonul a politikából.

Székét Straub F. Brúnó, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke örökölte. A biokémikus professzor 1960-ban került a Magyar Tudományos Akadémiához, de előtte már 31 éves korában a Szegedi Tudományegyetem biokémia tanszékén tanított. 1985 és 1988 között az Akadémia alelnökévé lépett elő; tudományos eredményét két ízben is (1948, 1958) Kossuth-díjjal jutalmazták. 1989. október 23-án, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napján az Elnöki Tanács intézménye automatikusan megszűnt, Straub F. Brúnó visszavonult a közélettől.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!