A vörösterror 133 napja

Mit ér a politikus, ha államfő?

2012. március 30. 19:39

Az átmenet évei, a második Magyar Köztársaság

Tildy Zoltán az első világháború alatt Nagyatádi Szabó István miniszter oldalán csöppent bele az országos politikába. A református lelkész Tildy 1930-ban részt vett a Független Kisgazdapárt megalakításában, a pártnak ügyvezető alelnöke, később 1945-től elnöke lett. Az 1931. évi parlamenti választásokon a kormánypárti jelölt ellenében előbb megbukott, majd a mandátumát csalással vették el tőle, de 1936-ban sikerrel vette az akadályt és országgyűlési képviselőnek választották; a Parlamentben egészen a német megszállásig, 1944-ig dolgozott.

Tildy Zoltán felesége társaságában

A háború után beválasztották a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd miniszterelnök lett, amely posztot 1945. november és 1946. február között töltötte be. A nemzetgyűlés 1946. január 31-én fogadta el a köztársaság megteremtéséről szóló törvényjavaslatot (1946: I. tc.), másnap Tildy Zoltánt közfelkiáltással megválasztották a Magyar Köztársaság elnökévé. Azonban ő is útjában állt a szovjetek segítségét maga mögött tudó, "szalámizásba" kezdő kommunistáknak: veje, Csornoky Viktor hazaárulási pere miatt lemondani kényszerült, s házi őrizetbe került.

Tildyt Szakasits Árpád követte az államfői poszton. Az eredetiteg kőfaragósegéd, majd újságíróvá avanzsált politikus 1927 és 1928 között az SZDP titkára, 1928-tól 1938-ig a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége elnöke volt. Novemberben az SZDP főtitkárává lépett elő, majd 1939-től 1944. március 19-ig a Népszava főszerkesztőjeként dolgozott. A világháború alatt együttműködött a kommunistákkal és részt vett a Történelmi Emlékbizottság munkájában. A német megszállás a Magyar Front létrehozásán dolgozott, majd Intéző Bizottságának elnöke lett.

A vidám Szakasits

1944. októberben ő írta alá a szociáldemokraták részéről a két munkáspárt együttműködéséről és későbbi egyesüléséről szóló egyezményt. A háború után előbb államminiszteri funkciót töltött be, később iparügyi miniszterré nevezték. 1948 júniusában az Magyar Dolgozók Pártja elnökévé választották. 1948. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké, amely az új alkotmány hatályba lépésekor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pozícióra változott. 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták s életfogytiglani börtönre ítélték, de az enyhülés idején rehabilitálták.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!