A vörösterror 133 napja

Mit ér a politikus, ha államfő?

2012. március 30. 19:39

A harmadik Magyar Köztársaság

Az 1989. október 23-án kikiáltott köztársaság megbízott elnökét, Szűrös Mátyást a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, Göncz Árpád követte. A többi között kiváló műfordításairól ismert egykori elnök 1944-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán. 1944 februárjában behívták katonának, de 1945-ben megszökött Németországba vezérelt egységétől. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja, később a párt parlamenti csoportjának titkára, Kovács Béla személyi titkára lett. 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol négy évet végzett el.

Göncz Árpád és II. Erzsébet

1957 májusában letartóztatták. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, amely ellen nem fellebbezhetett; 1963-ban amnesztiával szabadult. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója, majd 1964-től a Talajjavító Vállalat dolgozója lett.1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító. Göncz Árpád ültette magyar nyelvre a Tövismadarakat és a Gyűrűk Ura jelentős részét.

1988 májusában a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja, később a a párt ügyvivője, majd 1989-90-ben az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, később alelnöke lesz. 1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke. 1990. augusztus 4-től 2000. augusztus 4-ig a Magyar Köztársaság elnöke. A két kitöltött ciklus után az elnöki megbízatása megszűnt.

A tavaly elhunyt Mádl Ferenc 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Tíz éven keresztül az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. 1973-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója, majd a Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. Az állam- és jogtudomány kandidátusi fokozatát 1964-ben, a doktori fokozatát pedig 1974-ben “A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában” című disszertációjával nyerte el. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja.

Mádl Ferenc

1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete, közreműködés a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok összehangolása és azok megvalósulásának figyelemmel kísérése, külön megbízás alapján a kormány, illetve a miniszterelnök képviselete a nemzetközi szervezetekben, közreműködés az igazságügy-, a külügy-, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere egyes feladatainak megvalósításában.

1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett, 1994 júniusában a Nemzeti Kulturális Alap elnökévé választották. 1995-ben az MDF, KDNP és a FIDESZ közös államfőjelöltje volt. Mádl Ferencet 2000. június 6-án választotta a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké. 2005-ben jelezte, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust.

Sólyom László 1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1969-tól 1978-ig tudományos munkatárs az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében. A nyolcvanas évektől a személyiségi jogokkal foglalkozott; ő vezette be az adatvédelmi jogot Magyarországon. Ezzel tevődött át tevékenységének súlypontja az alkotmányos alapjogokra, az alkotmánybíráskodás elméleti kérdéseire. 1978-tól docens, 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén.

1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Államfővé választásáig az Összehasonlító Magánjogi és Közjogi Tanszék vezetője, valamint a Doktori Iskola vezetője volt. 1969-ben a jénai egyetemen doktorált. 1981-ben az állam- és jogtudományok doktora (a Magyar Tudományos Akadémia doktora). 2001-től az MTA levelező tagja.

Sólyom László

Az 1980-as évek elejétől környezetvédelmi és más civil mozgalmak jogi tanácsadója, az MDF alapító tagja, 1989 márciusától 1990 novemberéig az elnökség tagja. Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein. 1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, 1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének. Megalakulásától, 2000 márciusától, a Védegylet tagja. 2005. június 7-én választotta a Magyar Országgyűlés köztársasági elnöknek, amely tisztséget 2010. augusztus 6-ig birtokolt. 2010-ben az Országgyűlés a Fidesz-KDNP jelöltjét, Schmitt Pált választotta köztársasági elnöknek.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!