Amikor a legközelebbinek tűnt a végítélet

Ma már szinte teljesen kizártnak tartják a totális nukleáris háború bekövetkeztét, s mérvadó fórumokon is alig lehet hallani olyan véleményeket, hogy ellenséges országok atomarzenáljuk bevetésével kívánnák egymást elpusztítani. Azt már viszont egyre többször, hogy Irán, esetleg Észak-Korea nyúlna a végzetes fegyverhez, de olyan félelmek is megfogalmazódtak, hogy a bombák előbb-utóbb illetéktelenek (terroristák) kezei közé kerülnek.

A totális nukleáris háború rémképe soha nem volt olyan közel, mint 1962 vészjósló napjaiban. Ötven évvel ezelőtt dolgozták ki ugyanis az Egyesült Államok védelmi politikájának egyik sarokkövét, a MAD-doktrínának is nevezett kölcsönösen biztosított megsemmisítés elvét. A John. F. Kennedy elnök védelmi minisztériumához, s annak első emberéhez, Robert McNamara miniszter nevéhez köthető elv az American Bar Foundation előtt elmondott beszédben hangzott el először.

Jelenet a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) című filmből

Lényegét tekintve a MAD-doktrína arról szólt, hogy a lehető legtöbb atomfegyvert kell felhalmozni arra az esetre, ha az Egyesült Államokat nukleáris támadás érné, mivel így az első csapás után még lenne esély a viszontcsapásra. Így ha az ellenség már megbizonyosodik afelől, hogy a támadással saját megsemmisítését kockáztatja, már nem lesz olyan magabiztos a fegyver bevetését illetően.

A MAD korában az emberek új félelemérzettel ismerkedtek meg: tudták, hogy egy atomtámadás esetén percek alatt meghalhatnak, hiába élnek több ezer kilométerre az ellenségtől. „A legfontosabb, hogy az emberek nem szólhattak bele semmibe” – kezdte okfejtését Christopher Laucht, a Leedsi Egyetem tanára. „Az embereket a döntéshozók kényének-kedvének szolgáltatták ki” – tette hozzá.

Robert McNamara védelmi miniszter

A McNamara-féle beszéd elhangzása után alig nyolc hónapot kellett várni, mire a MAD-ot először tesztelték, igaz, nem a gyakorlatban. A kubai rakétaválságot végül elsimították, de az emberiség azóta is emlegeti azokat a napokat, amikor a legközelebb került a totális nukleáris háború kirobbanásához.

Az enyhülés (détente) évei után a nyolcvanas években újra felforrósodott a hidegháború. Ekkora a Szovjetunió már sokkal több rakétafejjel rendelkezett, becslések szerint annyival, hogy többször is el tudta volna pusztítani a földet. Ismét megélénkültek az eszmecserék a küszöbönálló támadásról, még a gyermekek is azon tanakodtak a játszótereken, hogy mi lehet egy atomtámadás első jele, s túlélné-e azt bárki.

A hatóságok mindent megtettek azért, hogy csökkentsék az emberek félelemérzetét egy potenciális nukleáris háborúval kapcsolatban. Nagy-Britanniában a Protect and Survive elnevezésű kampány például arra készítette fel a polgárokat, hogy hogyan kell menedéket építeni. A fekete humor – amely néha a legváratlanabb helyekről érkezett, például Ronald Reagan amerikai elnöktől – ezt a labdát is lecsapta, mikor a When the Wind Blows című film gúnyt űzött a menedéken szorgosan dolgozó brit házaspár bumfordiságából.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?