2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 28
30 találat
[1]

1074. október 28.

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt

Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka. Levelében a pápa hangsúlyozza, hogy ezzel a meggondolatlan eljárással megbántotta Szent Pétert. Hivatkozik arra, hogy az országot még István király ajánlotta fel Szent Péternek, azaz a római szentegyháznak. Felemlegeti továbbá azt is, hogy amikor III. Henrik császár legyőzte Aba Sámuelt, akkor lándzsát és koronát küldött Szent Péter sírjához. VII. Gergely figyelmezteti a magyar királyt, hogy ezzel a lépésével nem számíthat a Szentszék jóindulatára.

[2]

1244. október 28.

IV. Béla körmendi hospeseknek városi kiváltságot ad

[3]

1262. október 28.

IV. Béla széleskörű kiváltságot ad az esztergomi érseknek

[4]

1593. október 28.

A királyi csapatok megkezdik Székesfehérvár ostromát

[5]

1620. október 28.

Péchi Simon kancellár vezetésével 3 ezer lovas indul a csehek megsegítésére

A november 8-i fehérhegyi csatába késve érkeznek. Egyes adatok azt sejtetik, hogy Péchit a bécsi udvar pénzzel megvesztegette, ezért szándékosan eltévedt, hogy ne érjen oda időben.

[6]

1636. október 28.

Megalapítják az Egyesült Államok első egyetemét, a Harvardot

John Harvard amerikai lelkész a Massachusetts állambeli Cambridge-ben alapította egyetemét, amelyet később róla nevezték el. Így a Harvard egyetem Észak-Amerika legrégibb felsőoktatási intézménye, amelynek átlagosan csaknem 20 ezer hallgatója van. Mintegy 8 millió kötetet felölelő könyvtára az egyik legnagyobb a világon.

[7]

1663. október 28.

Köprülü nagyvezér hadával Érsekújvárról megindul Belgrádba, téli szálláshelyére

[8]

1704. október 28.

Meghal John Locke - a szabadság filozófusa

John Locke angol filozófus, a felvilágosodás egyik legjelentősebb képviselője, 72 éves korában hal meg Oatesban (Essex). Locke "Két értekezés a kormányzásról" című politikai főművével vált ismertté. Munkájában Locke legfőbb törvénynek az alapvető jogokat, mint az egyenlőség, szabadság, a személy és a tulajdon sérthetetlenségének jogát tartja (1690). Írásaiban Locke kidolgozza a hatalom megosztásának elméletét a törvényhozó és végrehajtó hatalom között, és ezzel elméletileg megalapozza a "dicsőséges forradalom" államformáját (1688. VI. 30., 1689. II. 13.). Locke, egy földbirtokos fia, egyetemi oktatóként, természettudósként, orvosként és diplomataként is tevékenykedett.

[9]

1746. október 28.

Földrengés elpusztítja Limát és Callao-t Peruban

[10]

1831. október 28.

Michael Faraday kémikus és fizikus bemutatja az első dinamót

[11]

1848. október 28.

Véget ér a második szerb nemzeti gyűlés Karlócán

[12]

1856. október 28.

Meghal Peter Krafft német klasszicista festő

Párizsi és római tanulmányútjai után Bécsben telepedett le, s ott a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Elsősorban történelmi kompozíciói jelentősek. Két magyar tárgyú festményét - az I. Ferenc megkoronázását és a Zrínyi kirohanását - 1826-ban közadakozásból vették meg a Nemzeti Múzeum számára.

[13]

1871. október 28.

Stanley megtalálja Livingstone-t

Amikor Henry Morton Stanley, brit újságíró és Afrika-kutató 1871. október 28-án megtalálja David Livingstone-t, az állítólag eltűnt hittérítőt, kutatót és utazót a Tanganyika-tó melletti Udzsidzsiban, a következő szavakkal üdvözli: `Dr. Livingstone, ha jól sejtem`. Mivel négy éve semmi hír nem jött Livingstone-ról, a `New York Herald` Stanleyt bízta meg a tudós felkutatásával. Nyolc hónap múlva Stanley találkozik az elveszettnek hitt kutatóval. Livingstone 1841-ben hittérítőként ment Afrikába. 1849-től Dél- és Közép-Afrikában kutatott fel addig ismeretlen területeket. 1855-ben felfedezte a Zambézi Viktória-vízesését, feltérképezte Tanganyika és Uganda nagy részét, és 1856-ban ő volt az első tudós, aki beutazta Dél-Afrikát, annak nyugati részétől a keletiig. Az első Afrika-kutatók hittérítők is voltak.

[14]

1877. október 28.

Átadják a forgalomnak a Nyugati Pályaudvart

A főváros pályaudvarait az egyes vasúttársaságok építették. A Déli Vasút 1861-ben nyílt meg. Az Osztrák Államvasút Társaság részben francia tervezésű, mutatós, új állomását (neve 1891-től Nyugati pályaudvar) 1877. október 28-án adták át a forgalomnak. 1884-ben elkészült a MÁV akkoriban túlméretezettnek érzett Középponti pályaudvara (1891-től Keleti pályaudvar). A Pest és Buda közötti vasúti kapcsolatot 1877. október 23-án a (déli) összekötő vasúti híd megnyitása teremtette meg. Az 1890-es évek közepére további 12 kisebb-nagyobb pályaudvar szolgálta ki a növekvő teherszállítás és helyi áruforgalom igényeit.

[15]

1886. október 28.

Leleplezik a Szabadság-szobrot

A New York-i kikötő bejáratánál levő `Szabadságszobor`, a francia nép ajándéka az Egyesült Államoknak, amelyet Stephen Grover Cleveland elnök leplez le. A szobor egy elzászi szobrász, Frédéric Auguste Bartholdi műve; az amerikai eszmények szimbóluma lesz, mindenekelőtt a New Yorkba hajóval érkező bevándorlók számára.

[16]

1908. október 28.

II. Vilmos császár interjúja politikai üggyé válik

A `Daily Telegraph` című londoni világlap egy II. Vilmossal folytatott beszélgetést közöl. A császár pökhendi kijelentései felháborodást és bírálatot váltanak ki Európa-szerte, és Németországot az alkotmányos válság szélére sodorják. II. Vilmos kompromittáló kijelentései - miszerint ő, a császár, britpárti álláspontjával Németországban kisebbségben van, és a búr háború idején éppen ő értesítette az angol kormányt az orosz-francia titkos intervenciós szándékokról tovább rontják a német-angol viszonyt és Németország külpolitikai elszigetelődéséhez vezetnek.

[17]

1914. október 28.

A Közel-Keleten is háborús összecsapások kezdődnek

A fekete-tengeri orosz kikötőknek a Török Birodalom hadihajói által való lövetésére válaszul az antanthatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország hadat üzennek az isztambuli szultáni kormánynak. A közép-európai háború kitörése után, 1914 augusztusában (VIII. 1.) a balkáni háborúktól (1913. VI. 29.) legyengült Török Birodalom először óvatosan viselkedett. De a reménység, hogy régi hatalmát Oroszország rovására visszanyerheti, mégis a háborúba való belépéshez vezetett, a központi hatalmak oldalán. A Goeben és a Breslau nevű német hadihajónak egy merész flottahadművelete hozzájárult ehhez a döntéshez: az adriai osztrák kikötőben, Polában horgonyzó hajók augusztus 23-án kifutottak, és az észak-afrikai francia kikötők bombázása után visszahúzódtak Messina semleges kikötőjébe. Augusztus 10-én a két hajó elérte a Dardanellákat, és ezzel megmenekültek a britek elől. A két hajó befutása után, amelyek immár török főparancsnokság alatt álltak, az újonnan kinevezett hadügyminiszter, Enver Pasa elég erősnek érzi magát egy fegyveres összecsapáshoz. A Török Birodalom belépése a központi hatalmak táborába főleg Nagy-Britanniát állítja problémák elé, mivel a török csapatok előrenyomulása Egyiptom és a Szuezi-csatorna irányába az indiai gyarmatbirodalom utánpótlás útvonalait fenyegetheti. Oroszország támogatása is lehetetlen a Fekete-tengerhez vezető úton a Dardanellák lezárása miatt.

[18]

1918. október 28.

I. Károly különbékét ajánl fel

Anélkül, hogy szövetségesével, Németországgal egyeztetné, I. Károly császár (IV. Károly magyar király) különbékét ajánl fel a szövetségeseknek. Ennek alapján, november 3-án létrejön a padovai fegyverszünet. Néhány nappal később (XI. 11.) I. Károly lemond az osztrák trónról, két nap múlva a magyar királyságról is. I. Károly, 1916 óta az Osztrák-Magyar Monarchia császára és királya, kormányzása kezdete óta arra törekedett, hogy az egyre kilátástalanabb háború lezárására megoldást találjon. Szövetségestársa, Németország beleegyezése nélkül már 1917-ben titkos béketárgyalásokba bocsátkozott Franciaországgal, de azok sikertelenül végződtek.

[19]

1918. október 28.

Megalakul a független csehszlovák állam

Amikor október 27-i, az USA-hoz intézett jegyzékében az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere, Andrássy Gyula már elismerte a délszláv és a csehszlovák állam létrejöttének jogosságát, a Monarchia süllyedő hajóját kívánta megmenteni. Valójában azonban a monarchia passzív többségi nemzetei számára adta meg a végső jelet. Október 28-án az Andrássy-jegyzék hírének hallatára, utcára tódultak a prágaiak, és a Csehszlovák Nemzeti Bizottság államalapítói eufóriáját a magyarok akadályozhatták volna meg, igaz, valószínűleg csupán pár órára. A 68. magyarországi gyalogos ezred katonái megszállták a Károly-hidat, bevonultak az Óváros térre, szerencsére azonban nem került sor összeütközésre. Max von Coudenhove helytartó reggel Bécsbe utazott, az önkormányzat és a városi katonai parancsnokság pedig engedelmeskedett a koalíciós Nemzeti Bizottság utasításainak. A Vencel téren összesereglett százezres tömeg előtt azután a szónokok kihirdették, hogy "a szabad és független csehszlovák állam valósággá vált".

[20]

1919. október 28.

Alkoholtilalmat rendelnek el az USA-ban

Woodrow Wilson elnök vétója ellenében az amerikai kongresszus elfogadja az ún. `Volstead-törvény`-t, amely tiltja mindenfajta alkoholtartalmú ital mindenfajta alkoholtartalmú ital előállítását, szállítását és árusítását az USA-ban. A törvény minden 0,5%-nál nagyobb alkoholtartalmú italra vonatkozik. A prohibíció az USA lakosságát két táborra osztja, a "szárazakra" (dry) és a "nedvesekre" (wet). Az alkoholtilalom azonban nem valósítható meg, a prohibíciós törvények kijátszásának számtalan példája ismeretes. Negatív hatásuk az illegálisan kibontakozó és virágzó alkoholcsempészet s a zugkocsmák, illetve az otthoni szeszfőzés. A törvényes előírások megsértése bocsánatos bűnné válik. Egyes bűnszövetkezetek (Chicago: Al Capone) az illegális alkoholkereskedelemre építik fel gazdasági birodalmukat. A végső soron csak irracionális érvekkel megindokolható szesztilalom, a politikailag befolyásos, minden társadalmi baj okát az alkoholban kereső vallásos csoportok évekig tartó harcának eredménye volt (1933. XII. 5.).

[21]

1940. október 28.

Olaszország megtámadja Görögországot

Kurta öt hónapra rá, hogy Olaszország Adolf Hitler oldalán belépett a háborúba, megindul az olasz csapatok támadása Görögország ellen. A lengyelországi, norvégiai és franciaországi német sikerek hatására Benito Mussolini Olaszország könnyű győzelmében reménykedett. A Duce elhatározása, hogy Nagy-Britanniának és Franciaországnak hadat üzen, és Görögországot megrohanja, Olaszországban inkább megdöbbenést keltett, semmint lelkesedést. Ütőképes hadsereget feltételezve maga mögött Mussolini azt hitte, hogy a háborút máris megnyerte, mielőtt az Olaszország számára igazán megkezdődött volna.

[22]

1940. október 28.

Hitler és Mussolini megbeszéléseket folytat Firenzében

[23]

1946. október 28.

Meghal Charles Despiau francia szobrász

Ő készítette Rodin néhány szobrának márványváltozatát. Az impresszionizmussal szembefordulva művészetére jelentős hatást gyakorolt az egyiptomi és a kora antik szobrászat. Keveset alkotott, főként érzékenyen mintázott aktszobrokat és női portrékat készített. Elsősorban vörös krétával papírra vetett aktrajzai erős kontúrral, találóan jellemző pillanatfelvételek. Alkotásai ma megtalálhatók a leghíresebb európai és amerikai múzeumokban. Madame Bruce portréja a Szépművészeti Múzeumban látható.

[24]

1956. október 28.

Megkezdődik a konszolidáció

A pártvezetés október 28-30. között és az új kormány elfogadta a követelések egy részét. A szovjet csapatokat kivonták Budapestről. Október 30-án Nagy Imre bejelentette: visszatérnek a többpártrendszerre. Élénk politikai tevékenység bontakozott ki, tucatnál több párt kezdte meg újjászerveződését. A kormány újjáalakult az 1945. évi koalíció pártjaiból (MDP, SZDP, FKgP, Paraszt Párt - utóbbi Petőfi Párt néven). A tűzszünet és a felkelők integrálása a reguláris karhatalomba megnyugtatóan hatott. A folytatódó sztrájk és a politikai rendőrség elleni gyűlölethullám azonban viszonylagos destabilizáló tényező maradt, utóbbi több vidéki városban és a budapesti köztársaság téren vérengzéshez, lincseléshez vezetett. Ennek ellenére a lassan megnyugvó közhangulat lehetővé tette az előkészületeket a termelés beindítására. Az élelmiszerboltok nagy része kinyitott, és élet kezdett visszatérni a rendes kerékvágásba. A katolikus egyház feje, Mindszenty József csak fenntartásokkal támogatta a Nagy Imre-kormányt. A politikai követelések középpontjába az ország függetlenségének biztosítása került. E kritikus napokban Magyarországra figyelt a világ, sokan egyenesen nyugati segítségben bíztak.

[25]

1958. október 28.

Angelo Giuseppe Roncalit XXIII. János néven pápává választják

[26]

1962. október 28.

Hruscsov elrendeli a kubai szovjet rakétabázisok leszerelését

[27]

1973. október 28.

Hét arab olajtermelő ország szállítási bojkottot hirdet

A kőolaj a politikai harc fegyverévé válik: hogy nagyobb nyomatékot adjon követelésének, amely Izraelnek a megszállt területekről való kivonulását sürgeti, hét arab olajtermelő ország szállítási bojkottot hirdetett az Egyesült Államok és Hollandia ellen, Izrael-barát magatartásuk miatt. Ezt november 5-én az a döntés követte, hogy 25 százalékkal csökkentik az olajtermelést. Amellett, hogy az arab OPEC-országok csökkentették a termelés volumenét, a fogyasztó országokat áremelés is sújtotta: október 16-án az olaj barrelenkénti árát (1 barrel = 156 l) 70 százalékkal emelték, december 24-én pedig az arab olajtermelő országok - Irakot kivéve - 1974. január 1-i hatállyal, még egyszer emelték az árat, ezúttal több mint kétszeresére. A nyugati fogyasztó országok az olajsokkra közlekedési tilalommal és sebességkorlátozásokkal reagáltak. Hollandia volt az első ország, amely november 4-én közlekedési tilalmat rendelt el, november 25-én követte az NSZK. A készlethalmozást megakadályozandó a szövetségi kormány megtiltotta, hogy kannába szolgáltassanak ki benzint, és maximálta a tankolható mennyiséget. Az NSZK-t különösen súlyosan érintette a termelés korlátozása, mert az olajfogyasztást 75 százalékban arab forrásokból fedezte. Mivel az olajszámlák dollárban egyenlítendők ki, nagy keletje lett az amerikai valutának, ez felhajtotta a dollár árfolyamát és így az olajimport még jobban megdrágult. Ez nemcsak az iparilag fejlett nyugati országokat sújtotta, hanem mindenekelőtt a fejlődő országokat. Nagy-Britanniában az energiahiány gazdasági válsághoz vezetett: kényszerűségből be kellett vezetni a háromnapos munkahetet, mert a bányászok béremelés nélkül nem hajlandók további túlórákat teljesíteni. Az Egyesült Államokban átfogó takarékossági programot vezetnek be. Ebbe beletartozik a sebességkorlátozás, az üzemanyag adagolása - a légi forgalomban is - és annak a megtiltása, hogy üzemek szénfűtésről olajfűtésre térjenek át. Az Egyesült Államokat azonban, mivel olajának csupán 14 százalékát szerzi be arab országokból, kisebb mértékben érintette az olajsokk, mint Európát és Japánt. Jóllehet az áremelések olyan olajszállítmányokat érintenek, amelyek még nem érkeztek meg a fogyasztó országokba, az olajkonszernek a benzin és a fűtőolaj árának emelésével reagálnak: az NSZK-ban a könnyű fűtőolaj ára, amely 1972 végén még literenként 12 pfennig körül mozgott, 1973 végén elérte a 70 pfenniget.

[28]

1982. október 28.

Spanyolországban baloldali kormány alakul

40 év után Spanyolországban ismét baloldali kormány alakult: a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a 350 mandátumból 201-et szerez meg, s ezzel abszolút többsége van a parlamentben. Az új miniszterelnök a párt elnöke a 40 éves Felipe Gonzáles. Az eddig választások nagy vesztese. Pártja a Demokratikus Centrumunió 168 mandátumból 156-ot veszít el. 106 mandátumot szerez a Manuel Fraga Iribane, Franco egykori minisztere vezette jobboldali Népi Szövetség.

[29]

1982. október 28.

Szocialista politikusok közül Felipe Gonzálezt elsőként választják meg miniszterelnöknek Spanyolországban

[30]

2002. október 28.

A magyar miniszterelnök Koppenhágában tárgyal

Bezár