Génjeinkben van a Facebook

A Hadza-föld egy tipikus afrikai táj, amelyet a Serengeti Parkról készült képeken és videókon bárki megcsodálhat. Coren Apicella és kutató asszisztense gyakran utazott már ezen a sár áztatta vidéken: egyszer a kidőlt fák nehezítették útjukat, míg máskor elefántcsorda elől kellett menekülniük, de nem hátráltak meg, mindig visszajöttek a térségbe. Útjaik során a tanzániai hadza vagy hadzaba népcsoportot tanulmányozták, amelynek tagjai az Eyasi tó körül, a Rift-völgyben és a szomszédos Serengeti-fennsíkon tengetik mindennapjaikat.

A hadza népesség kevesebb mint ezer főt számlál. Egy négyezer négyzetkilométeres vidéken barangolnak vadászó-gyűjtögető életmódot folytatva, akárcsak a tízezer évvel ezelőtt élt őseik. Sokan úgy vélik, hogy ők az utolsó vadászó-gyűjtögető emberek Afrikában, akik még „teljes munkaidőben” végzik e tevékenységet.

Coren és más tudósok egy teljesen újfajta, úttörő kutatási témát vetettek fel, amelynek témája az emberi kapcsolatok dinamikája és evolúciója. A kutatás több tanulságos eredménnyel is szolgált: napvilágra hozta a szociális hálózati struktúrák néhány kulcsfontosságú elemét, amely több tízezer, esetleg több százezer évvel ezelőtt is létezett. Arra voltak kíváncsiak, hogy őseink hogyan alakították szociális hálóikat, hozzájárulva az együttműködés evolúciójához.

„Amit a modern ember az online szociális hálóval tesz, az pontosan ugyanaz, amit mindig is tett, a mezőgazdasági kultúra kifejlődése előtt is” – mondta James Fowler, a San Diego-i Kalifornia Egyetem orvosi genetika és politikai tanulmányok professzora, egyben a tanulmány társszerzője. Nicholas Christakis, a kutatás vezetője, a Harvard Orvosi Egyetem szociológia és az orvostudományok professzora ehhez hozzátette: „attól az időtől kezdve, hogy a tábortűz körül ücsörögtünk és formálgattuk első szavainkat, a mai napig, amikor digitális üzeneteket küldünk az éteren át, az alapvető hálózatainkat építettük.”

Apicella asszisztensével két hónap leforgása alatt 205 hadzával beszélgetett el, hogy felmérjék társas kapcsolataikat. A tanulmány részeként olyan felnőtteket kérdeztek, akik előnyben részesítették a táborban való életet. Ezután minden felnőttnek három mézzel teli csészét adtak, majd megmondták nekik, hogy a táborban bárkinek odaadhatják. A tevékenységek 1263 családi kötődésből fakadó kapcsolatot és 426 „ajándék” kapcsolatot hoztak létre. A kísérletben a kutatók lemérték a mézajándékozás általi együttműködést, megnézték, hogy megtartották a kapott édességet vagy továbbajándékozták a csoportnak. Lemérték az emberi kapcsolatokat a magasság, kor, élelmiszerigény és egyéb jellemzők alapján is, továbbá megnézték, hogy mennyi a valószínűsége, hogy az alanyok barátai egymásra is barátként tekintenek-e.

A hálózati kapcsolatok analizálásából kiderült, hogy az együttműködők és a nem együttműködők markánsan különböző csoportokat alkotnak. „Ha együttműködőkkel lépsz kapcsolatba egy közös társadalmi térben, az együttműködés kifejlődik. Ezt a szociális hálózatok teszik lehetővé” – mondja Apicella. A feltevés az, hogy az együttműködés kialakulásához az önzetlen tettek – például az étel megosztása a nem rokonokkal is – előnnyel járnak mind az adónak mind a befogadónak. Ha az elv nem működik, s nem ez történik, az önző személyek felülkerekednek és az önzetlenek helyébe lépnek, ami társadalmi összeomláshoz vezet. Elméletileg legalábbis az együttműködés evolúciója függ annak a rendszernek a működésétől, amely lehetővé teszi az együttműködőknek, hogy a csoportba kerüljenek azokkal, akik szintén hajlandóak megosztani javaikat.

Jelentős továbbá, hogy a tanulmány megállapította: a hadzák vadászó-gyűjtögető szociális kapcsolatainak struktúrája és dinamikája alapvetően ugyanaz, mint a modern emberé. „Az adatokat sokféle aspektusból vizsgáltuk” – mondja Fowler. „Átnéztünk egy tucat számítást, melyet a szociális hálózat elemzői használnak, s összehasonlítva a hálózatokat, azt látjuk, hogy a hadzáké nagyjából ugyanolyan, mint a miénk.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?