Ókori örökséget fenyeget a BP tervezett beruházása Líbiában
2010. szeptember 15. 09:01 The Independent
A British Petroleum (BP) Líbia közelében tervezett part menti fúrásai veszélyeztetik a régió építészeti örökségét – figyelmeztetnek a helyi szakemberek.
Korábban
A brit olajcég minden egyes lépését világszerte árgus szemekkel figyelik a Mexikói-öbölben történt környezeti katasztrófa óta, amely során tizenegy mérnök meghalt, s három hónapig szivárgott az olaj a tengerbe. Az olajkút 200 méterrel mélyebben helyezkedne el a Mexikói-öbölben használt fúrótoronynál, s körülbelül 200 kilométerre lenne a líbiai partoktól. A tervek szerint a munkálatok az év végén kezdődnének.
A régészek most attól tartanak, hogy az olajkút tervezett építése súlyos károkat okozhat a part menti és a tengeri örökségben, valamint a tengerfenéken található hajóroncsokban. Ezek közé tartozik az öt méterrel a tengerszint alatt található, az i.e. 7. századi Apollonia városa, valamint Tripolitania két ókori települése, amelyek mind-mind a világörökség részét képezik.
Claude Sintes, a Líbiánál kutató francia régészcsapat vezetője szerint az olaj olyan szennyeződéseket okozhat a part menti és a tengeri műkincsekben, amelyeket utána már lehetetlen helyreállítani. “Probléma esetén nagyon nehéz lenne megtisztítani a köveket, mivel azok porózus jellegűek. Apolloniában komplett utcák és épületek vannak, míg Tripolitániában két olyan város – Leptis Magna és Sabratha – is található, ahol színházat és mozaikokat is találtunk” – mondta el a régész.
Paul Bennett, a Líbiai Tanulmányok Társasága vezetője egyetért kollégájával, ráadásul szerinte a BP és más olajcégek fellépése következtében fontos információk tűnhetnek el a római kori hajóroncsok kilétét illetően. “Fel kell használnunk a tengerfenék feltérképezése során gyűjtött információkat. Több tízezer hajóroncs lehet a líbiai partokhoz közel” – nyilatkozta a szakember.
Steven Anthony, a washingtoni Tengeri Régészeti és Történelmi Tanulmányok elnöke egy potenciális szivárgás veszélyeire figyelmeztet, szerinte ugyanis nincs arra forgatókönyv, hogy mi történne egy újabb természeti katasztrófa esetén. Az Apollóniát először 1958-ban, még tanuló éveiben kutató Nic Flemming szerint azonban a probléma csak egy a sok közül, s mint ahogy a szakember elmondta, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az ókori helyszíneket ledózeroló befektetők, akik a felbecsülhetetlen értékű régészeti örökségek helyébe húznak fel sorra szállodákat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap