Felfedezték Hitler merénylőjének sírját

A Valkűr hadművelet célja a Führer meggyilkolása, majd a hatalom átvétele és azonnali fegyverszünet kérése lett volna. Az akció azonban nem járt sikerrel: a kelet-poroszországi "Wolfschanze" (Farkassánc) nevű főhadiszálláson a bombarobbanás során Adolf Hitler, a német haderő "Vezére" és főparancsnoka 1944. július 20-án csupán könnyebben megsérült.

A robbanás időpontjában, 12 óra 42 perckor, a merénylő, Claus Schenk von Stauffenberg gróf ezredes, már úton volt Berlin felé, ahol összeesküvő társai - többek között Friedrich Olbricht tábornok, Ludwig Beck vezérezredes és Erwin von Witzleben vezértábornagy - kirobbantották a régebben előkészített felkelést.

A Berlinben állomásozó "Grossdeutschland" őrzászlóalj azonban, miután parancsnoka, Ernst Remer őrnagy egy telefonbeszélgetés során meggyőződött arról, hogy Hitler sértetlen, leverte az államcsínyt. 22 óra 50 perckor Stauffenberget és három összeesküvő társát statáriálisan agyonlőtték, több polgári és katonai személy letartóztattak és a népbíróság előtt lefolytatott tárgyalás után kivégeztek. Több mint 180 ember veszítette a merénylettel közvetlen összefüggésben az életét. A katonatiszteket egytől egyig az állam ellenségeinek nyilvánították, és mivel tevékenységük feledésbe merült, ezért a világháború befejezése után is azok maradtak.

Stauffenberget és társait Berlin központjában, a hadsereg főhadiszállásán, a Bendlerblock udvarán lőtték le, ám végső nyughelyüket egész mostanáig nem ismerték. A berlini Wilmersdorf kerületben található Gueterfelde temető egyik gondnoka azonban egy olyan végrendeletet hagyott hátra, miszerint az 1950-es években elhunyt elődje arról mesélt neki, hogy 1944. július 20-2321-e éjszakáján titkos akcióra került sor a sírkertben. Az SS tagjai ébresztették fel a gondnokot, hogy mutasson egy helyet, ahol olyan sírt áshatnak, amelybe 10 ember is elfér. Ezután bár ő visszatért szállására, a katonák arra figyelmeztették, hogy a látottakról senkinek se szóljon. A következő napok híradásai azonban meggyőzték, hogy a sírba Stauffenberget és társait temethették.

A német katonai temetői regiszterben nincs nyoma az akciónak: ennek azonban az lehet az oka, hogy mivel az összeesküvőket árulókként végezték ki, ezért sírjuk helyét sem kellett nyilvántartani. A kutatók szerint ha sikerül bebizonyítani, hogy ténylegesen Stauffenbergéket találták meg, akkor megfelelő katonai tiszteletadással temetik majd újra a maradványokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike