Kiállítás a nácik árulóiról

A náci ideológiát is jellemzi, hogy a Wehrmacht a háború hat éve alatt legkevesebb harmincezer polgári személyre és hadifogolyra, emellett húszezer katonára rótt ki halálbüntetést, leginkább szökés és árulás miatt - hangsúlyozták a szervezők a kiállítás megnyitóján. (Az első világháború alatt összehasonlíthatatlanul kevesebb, 48 halálos ítéletet hoztak a német haditörvényszékek.) Súlyos bűnnek számított a náci Harmadik Birodalom vezetőjén, Adolf Hitleren való gúnyolódás is vagy az, ha valaki fennhangon kétségeit hangoztatta a győzelmet illetően.

A Németországból érkező vándorkiállítás Ausztriában a helyi sajátosságokhoz igazítva mutatja be a hadbíróságok működését és bepillantást enged egyedi sorsokba, bírókéba és elítéltekébe egyaránt. A tárlat tizenöt dezertőr történetét mutatja be. Volt köztük olyan, aki vallási meggyőződése miatt tagadta meg a katonai szolgálatot, míg mások, mint a karintiai szlovén kisebbséghez tartozó testvérpár, Jurij és Franc Pasterk, partizánnak álltak. "Sohasem volt igazságos, ami akkor jogszerű volt" - írta a tárlat egyik védnöke, Christoph Schönborn bíboros a kiállítás címére - Ami akkor jogszerű volt - utalva.

A kiállítás egyik osztrák szervezője, a Nemzetiszocialista Bíróságok Áldozatainak Bizottsága a második világháború kezdetének hetvenedik évfordulóján teljes rehabilitációt követelt a Wehrmacht dezertőreinek. A szervezet arra törekszik, hogy Németországhoz hasonlóan Ausztriában is nyilvánítsák törvényi szinten, visszamenőleg semmisnek a Wehrmacht dezertőrökre kirótt ítéleteit.

A náci hadsereget otthagyó katonaszökevényekre félig-meddig ma is árulóként tekint a társadalom, s csak 2005-ben biztosítottak nekik kártérítés és társadalombiztosítási juttatások tekintetében az áldozatok többi csoportjával egyenlő jogokat - hangsúlyozza a bizottság. "Míg Németországban laktanyát neveztek el a Hitler elleni összeesküvőkről, gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredesről és társairól, Ausztriában ilyesmire nincs példa" - állapították meg.

A német parlament már 2002-ben rehabilitálta a Wehrmacht dezertőreit, s a szeptemberi választások előtti utolsó ülésén az árulás címén, vagyis az üldözött zsidók és más hadifoglyok segítése miatt elítéltek elleni ítéleteket is megsemmisíti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait