2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
Itt támogathatod a Múlt-kor szerkesztőségét!

Trianon 90: a máig élő trauma

2010. június 3. 21:19 MTI

Tanácskozó történészek, leleplezett emléktábla, politikai gondolkodás, rendezvények és megemlékezések a Trianon-emléknap kapcsán, ahol kiderül: a társadalom nagy része máig sem tudta feldolgozni a történelmi Magyarország felbomlását.


Trianon 90 éve folyamatosan része a magyar politikai gondolkodásnak

A Horthy-korban a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos téveszmék alaptalan revíziós reményeket ébresztettek, míg a Kádár-rendszer sorsukra hagyta a határon túli magyar közösségeket - mondta Romsics Ignác történész egy budapesti konferencián. A professzor szerint ez is hozzájárult, hogy a társadalom nagy része nem tudta feldolgozni a békeszerződés következményeit.

Romsics Ignác a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia rendezvényén arról beszélt, hogy Trianon eltérő módon, de az elmúlt 90 évben mindvégig jelen volt a magyar politikai gondolkodásában. Elmondta, hogy a Horthy-rendszer súlyos igazságtalanságként fogta fel és totálisan elutasította a békeszerződést. Az irredenta jelszavak hangoztatása mellett a kor történészei kidolgozták a magyarok kárpát-medencei elsőbbségének elméletét, amely szerint a honfoglaláskor idegenek nem vagy csak elhanyagolható számban éltek itt - folytatta.

A Szent István-i állameszmére való hivatkozás azt sugallta, hogy a Magyar Királyság a nemzetiségek barátja volt, elnyomásuk legenda, ezért az ország újraegyesítése végső soron nekik is érdekük - mondta Romsics Ignác, hozzáfűzve, hogy ezt a gondolatot olyan, máskülönben gyökeresen ellentétes véleményű emberek osztották, mint az 1930-as években már egyértelműen németellenes, a rendszer liberális ellenzéke felé tájékozódó Szekfű Gyula és az ország megszállását követően hatalomra jutó Szálasi Ferenc.

Az ugyancsak létező földrajzi és gazdasági logikájú érvelést Bethlen István miniszterelnök stratégiai és biztonságpolitikai megfontolásokkal egészítette ki. Romsics Ignác elmondta: Bethlen úgy vélte, hogy a térséget hagyományosan fenyegető orosz és német befolyás ellenszere az államok közötti együttműködése lehet, aminek azonban a határrevízió az előfeltétele. A történész kijelentette, hogy a Horthy-korban megjelenő féligazságok, téveszmék és csúsztatások nem segítették a társadalom önismeretét, politikai tisztánlátását, hanem illúziókat és megalapozatlan reményeket keltettek.

A második világháború után a magyar politikai és szellemi elitben realista fordulatot vett Trianon megítélése - folytatta Romsics Ignác. Elmondta, a hatalomra jutó koalíciós pártok közül e tekintetben a legradikálisabbnak számító Független Kisgazdapárt is megelégedett volna a két háború között a baloldali és liberális ellenzék által szorgalmazott etnikai alapú revízióval, Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára pedig sovinizmusnak és népellenes törekvésnek nevezte az ezeréves határok követelését. A baloldali pártok viszont a Moszkvából érkező sugallatnak megfelelően elfogadták a trianoni határokat - emlékeztetett Romsics Ignác.

Az 1947-es párizsi békeszerződés végül apróbb módosítással visszaállította az 1920-ban kijelölt határokat. A történész szerint ez nem váltott ki akkora elkeseredést, mint a trianoni döntés. Hozzátette, a magyar társadalom nemzeti kérdésre érzékeny része ekkor értette meg, hogy az etnikai alapú revízió, a méltányos kiegyezés is lehetetlen.

Ezt a véleményt fogalmazta meg Bibó István is, kifejtve, hogy a trianoni határokat elfogadó Magyarország két dolgot tehet: példát adhat a kis népek egymás iránti lojalitásra, és felelősséget viselhet a határon túli magyarok sorsáért. Erre az álláspontra helyezkedett a két világháború közötti nézeteit újragondoló Szekfű Gyula is - mondta Romsics Ignác.

A történész rámutatott, hogy ezzel szemben a kommunista vezetés sorsukra hagyta a határon túli magyarokat. Különösképpen igaz ez az 1956 utáni elszigeteltségét enyhíteni kívánó Kádár-rezsimre, amely kinyilvánította, hogy a Románia és a Csehszlovákia nemzetpolitikáját megfelelőnek, az ottani magyarság helyzetét pedig a két állam belügyének tartja. Csehszlovákiában ezt követően kezdték összevonni a magyar és a szlovák iskolákat, majd pedig úgy alakították át a közigazgatást, hogy a magyarok néhány körzettől eltekintve mindenütt kisebbségbe kerültek - fejtette ki Romsics Ignác.

A történész felidézte, hogy a magyar állampárt a nemzeti büszkeség és öntudat legtöbb megnyilvánulását nacionalizmusnak bélyegezte. Hozzátette, hogy ez a megközelítés a keleti blokkon belül is csak az NDK-ban volt még jellemző. A kádári vezetés csak az 1960-as évek utolsó harmadában kezdett érdeklődni az erdélyi magyarság iránt, akkor, amikor már Moszkva sem bánta a Romániával szembeni magyar fellépést. A kritikus szemlélet azonban nem terjedt ki a többi környező állam nemzetiségi politikájára - mondta Romsics Ignác.

Arra is kitért, hogy Kádár János 1970-ben beszélt először Magyarország első világháború utáni veszteségeiről, és szólt büszkeséggel a magyar államiság hosszú történelméről. A történész hangsúlyozta: fontos, hogy a rendszerváltás után egyik kormány sem fogalmazott meg revíziós törekvéseket, ezzel csak a politikai élet szélsőséges szereplői hívták fel magukra a figyelmet.

Romsics Ignác végezetül elmondta: a társadalom nagy része máig sem tudta megemészteni a történelmi Magyarország felbomlását. Így a probléma nagyvonalú és a térség minden országa számára elfogadható rendezésére továbbra sincs lehetőség - jelentette ki.

A Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta című kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia szervezte a Budapesti Szlovák Intézet részvételével. A rendezvényen magyar, francia, osztrák, román és szlovák történészek tartanak előadást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár