Működhet a street art egy múzeum falai között?

Fotó: Tóth László / Zsolnay Örökségkezelő Nkft.

Mindig nagyon érdekes, amikor egy múzeum belső tereinek falaira kerül a street art, mert ez legitimálja a létezését, de a white cube meg is szelídíti az utcai művészet radikalizmusát, kihúzza a méregfogát.

 És bár fontos tisztázni, hogy a street art nem egyenlő a graffitivel, mert míg ez utóbbi „egy zártkörű társaság öncélú esztétikai egoháborúja, ami nyílt színen zajlik”, addig a street art művészei a társadalmi és politikai üzenetek, vizuális gegek révén a társadalom széles rétegeihez kívánnak szólni.

Ugyanakkor ahogy a street art muzealizálódik, már távolabb kerül az élettől, csökken a hatása, és bár a benne rejlő esztétikum igazolást nyer, az elsődleges célja, vagyis hogy felhívja a figyelmet egy társadalmi jelenségre, minimálisra csökken.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne lelkesedni az olyan kiállításokért, mint e mostani, hiszen egy ilyen bemutató tagadhatatlanul láthatóságot szerez azoknak az alkotóknak, akik egyébként egy másik szubkultúra tagjaként alkotnak.

Sőt, a Street Up című kiállítás installációs megoldásai olyanok, hogy a látogató úgy érezheti, maga is az utcán van, és szabadon bolyong a házfalak, szűk utcák és beugrók között.

Nagyon tetszik, hogy a művek bemutatása is egészen változatos.

Vannak vászonra feszített és keretezett munkák, amelyek a műtárgy rangjára emelkedve autonómiát és örökkévalóságot követelnek maguknak, míg a falra felfújt vagy hengerezett művek, bár erőteljesebb hatást váltanak ki a nézőből, helyspecifikus kompozíciók, amelyek létezése csak a kiállítás idejére szól.

Ezenfelül vannak olyan installatív megoldások, amelyek a street art alkotók munkamódszerét idézik meg, vagy éppen azt a városi környezetet mímelik, amely ezeknek az alkotásoknak a valódi otthona.

Kocsis Katica teljes cikke a Kultúra.hu oldalán olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban