Elásott kincsekkel számolták meg a rómaiakat

AFP

Pontosan ma sem tudjuk, hogy az i.e. 1. században valójában mennyien is élhettek az egyre növekvő Római Birodalomban, ezért a kor szakértői is különböző számokkal dobálózva próbálják meggyőzni egymást igazukról. Ennek eldöntése ugyanis attól is függ, hogy a birodalmi cenzusokba csak a felnőtt férfiakat, vagy a nőket és gyerekeket is beleszámították-e, így Itália lakossága ekkor hihetetlenül lecsökkenhetett, vagy pedig pont hogy megduplázódhatott. Ha pedig ez utóbbi lenne igaz, a korral kapcsolatos történelemkönyveket újra kéne írni, és egyben fontos lenne újragondolni a korszak gazdasági és szociokulturális közegét is.

Az amerikai tudományos akadémia lapja, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) egy, a témához kapcsolódó cikket (Coin hoards speak of population declines in Ancient Rome) jelentetett meg, amelyben Peter Turchin, a Connecticuti Egyetem biológusa, és a Stanford Egyetem ókorkutatója, Walter Schiedel a korabeli kincsleletek alapján vizsgálta a római társadalmat.

A szakértők azokat az elásott kincseket vizsgálták meg, amelyeket válságos periódusokban rejtettek a föld mélyére. Szerintük ezen leletek kiváló betekintést biztosítanak a nyugtalanságok időszakába, hiszen az egyéneket ért katasztrófák összesítése képet adhat arról is, hogy mi történhetett a társadalom egészével.

A kutatók most az ókori források elemzése és magyarázata helyett egy speciális matematikai modellt alkotottak meg, amely i.e. 100 előtt és után mutatta be a nagyobb változásokat. A modellhez hozzáadták a rendelkezésre álló népszámlálási adatokat is: a program hiteleségét igazolta, hogy a pun háború előtt népességnövekedést, majd visszaesést, illetve a második században egy újabb növekedést mutatott.

A végeredmény az i.e. 100 utáni időszakban is az eddig tézist igazolta: bár a lakosságszám csökkent, az i.e. 1. század végére a kutatók szerint összességében 4-5 millióan élhettek a Római Birodalomban, illetve ez azt is jelenti, hogy a korábban elvetett felvetés is részben igaz lehet: a cenzusban szép lassan megjelentek a nők és a gyerekek is.

A kutatók szerint mostani tézisük is azt igazolja, hogy az egyes tudományágak között szorosabb együttműködésre lenne szükség, hiszen az interdiszciplináris kutatások (amit Kliódinamikának neveztek el) sokkal átfogóbb, teljesebb és hitelesebb képet adhatnak a történelemről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról