Elásott kincsekkel számolták meg a rómaiakat
2009. október 8. 10:22
Az i.e. 1. század a római történelem egyik fénykora: ám míg a kor vezető alakjairól, így Ciceróról, Caesarról, vagy épp az irodalmi alkotásokról sokat tudunk, mégis alapvető információkkal, így a Birodalom lakóinak számával nem vagyunk tisztában. Két amerikai kutató most egy matematikai modellel, és az egykor elásott kincsek számbavételével próbálta orvosolni a helyzetet.
AFP
Korábban
Pontosan ma sem tudjuk, hogy az i.e. 1. században valójában mennyien is élhettek az egyre növekvő Római Birodalomban, ezért a kor szakértői is különböző számokkal dobálózva próbálják meggyőzni egymást igazukról. Ennek eldöntése ugyanis attól is függ, hogy a birodalmi cenzusokba csak a felnőtt férfiakat, vagy a nőket és gyerekeket is beleszámították-e, így Itália lakossága ekkor hihetetlenül lecsökkenhetett, vagy pedig pont hogy megduplázódhatott. Ha pedig ez utóbbi lenne igaz, a korral kapcsolatos történelemkönyveket újra kéne írni, és egyben fontos lenne újragondolni a korszak gazdasági és szociokulturális közegét is.
Az amerikai tudományos akadémia lapja, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) egy, a témához kapcsolódó cikket (Coin hoards speak of population declines in Ancient Rome) jelentetett meg, amelyben Peter Turchin, a Connecticuti Egyetem biológusa, és a Stanford Egyetem ókorkutatója, Walter Schiedel a korabeli kincsleletek alapján vizsgálta a római társadalmat.
A szakértők azokat az elásott kincseket vizsgálták meg, amelyeket válságos periódusokban rejtettek a föld mélyére. Szerintük ezen leletek kiváló betekintést biztosítanak a nyugtalanságok időszakába, hiszen az egyéneket ért katasztrófák összesítése képet adhat arról is, hogy mi történhetett a társadalom egészével.
A kutatók most az ókori források elemzése és magyarázata helyett egy speciális matematikai modellt alkotottak meg, amely i.e. 100 előtt és után mutatta be a nagyobb változásokat. A modellhez hozzáadták a rendelkezésre álló népszámlálási adatokat is: a program hiteleségét igazolta, hogy a pun háború előtt népességnövekedést, majd visszaesést, illetve a második században egy újabb növekedést mutatott.
A végeredmény az i.e. 100 utáni időszakban is az eddig tézist igazolta: bár a lakosságszám csökkent, az i.e. 1. század végére a kutatók szerint összességében 4-5 millióan élhettek a Római Birodalomban, illetve ez azt is jelenti, hogy a korábban elvetett felvetés is részben igaz lehet: a cenzusban szép lassan megjelentek a nők és a gyerekek is.
A kutatók szerint mostani tézisük is azt igazolja, hogy az egyes tudományágak között szorosabb együttműködésre lenne szükség, hiszen az interdiszciplináris kutatások (amit Kliódinamikának neveztek el) sokkal átfogóbb, teljesebb és hitelesebb képet adhatnak a történelemről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 40 éven át nem aludt az első világháborúban fejbe lőtt magyar katona 18:41
- Az irodalmi Nobel-díj esélyesének is tartották a magyar szabadvers megteremtőjét, Füst Milánt 18:29
- Nem csak Rákóczi, hanem az egyház és a jobbágyság ellen is küzdött I. József király 16:36
- Az 1848-as forradalmat ellenezte, az irodalom maradt a mentsvára a fontolva haladó Fáy Andrásnak 14:31
- 11 európai fürdőváros is az UNESCO világörökségi listájára került 12:34
- Babilon utolsó uralkodója idejéből származó feliratot találtak Szaúd-Arábiában 11:56
- Ókori római utat és épületmaradványokat találtak a Velencei-lagúna mélyén 10:51
- Megnyitotta kapuit a prágai John Lennon-fal múzeuma 10:25
