Kisebbségi sorsokat kutatnak Közép-Kelet-Európában

A grazi kutatócsoport a szóban forgó kisebbségek aktuális identitásbeli kérdéseit etnológiai-kultúrantropológiai megközelítésben vizsgálja. "A történelem bennünket mindenekelőtt a mindenkori emlékezés-kultúra szempontjából érdekel" - mondja Klaus-Jürgen Hermanik kultúrantropológus a Der Standard című osztrák lapnak. A központi kérdés: hogyan alakítja önazonosság-tudatát maga a kisebbség, valamint a többségi társadalom és más külső tényezők.

A magyarországi német kisebbséget illető eredmények meglehetősen kijózanítóak - írja az újság. Nem igazán lehet megállapítani, hogy hány tagja van a magyarországi németségnek, esetükben már erősen előrehaladt a magyarosodás - mondja Hermanik. Gyakran nincs egyértelmű kötődésük a németséghez, és a nyelvet is egyre kevesebben beszélik. Mindazonáltal a német a 13 elismert magyarországi kisebbség egyike - tette hozzá.

Nyelvhasználat tekintetében az erdélyi szászok helyzete is hasonló: a nyelv gyakran már nem egyértelmű etnikai ismertetőjegy. Ugyanakkor sok román fiatal tanul németül és jár német nyelvű gimnáziumba, mert azoknak továbbra is jó a híre. Az erdélyi szász kisebbségi szervezetek hagyományos kisebbségpolitikát folytatnak, jogi képviselettel és hagyományőrzéssel foglalkoznak. Különösen nagy az érdeklődés a német ének- és a táncegyletek iránt, mégpedig a román fiatalok körében is. "Egy 30-60 ezer főre becsült létszámú kisebbség esetében a falusi tánccsoportok a többségi társadalom támogatása nélkül sokszor fenn sem maradnának" - vélekedik a kutató.

A magyarországival és a romániaival ellentétben Szlovéniában, ahol a német nem törvényben elismert kisebbség, nincsenek iskoláik és sajtóorgánumaik a németeknek. Állami támogatás sem jár nekik és így csak korlátozott kulturális tevékenységet fejtenek ki. Ugyanakkor az egyes etnikai szervezetek végeznek identitásmegőrző feladatokat: nyelvoktatást kínálnak és kulturális intézményeket tartanak fenn. A szlovéniai német kisebbség törvényi elismertetésére irányuló törekvések eddig nem jártak sikerrel.

"Egészen más a Közép-Európa délkeleti részén élő magyar kisebbség identitásformálása: esetükben a politikai dimenzió sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a magyarországi németeknél vagy az erdélyi szászoknál" - mondja Hermanik munkatársa, Eduard Staudinger. A politika erősen rányomja a bélyegét az emlékezés-kultúrára is, a magyarországi és a határon túli magyarok esetében egyaránt - vélekedik Staudinger.

A kutatók szerint három fontos nemzeti ünnep játszik szerepet a magyar identitás építésében: augusztus 20-a, október 23-a és március 15-e, emellett a nemzeti érzelmeket célzottan a legnagyobb magyar történelmi traumára, a trianoni békeszerződésre való megemlékezéssel is táplálják. Az ilyen szimbolikus ünnepnapok hiányoznak a sokkal kisebb létszámú német kisebbségi csoportoknál, a közös történelemmel és származással való azonosulás mindazonáltal esetükben is hasonlóan határozottan kifejezésre jut - írta a Der Standard.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt