Az esztergomi hadifogolytábor emléke
2009. július 3. 11:25 Négyesi Lajos
Korábban
Temetőtörténet a 20. században
A hadifoglyok mindennapjait a szűkös ellátás és a munkavégzés jellemezte. Szabadidejükben fából készült emléktárgyakat készítettek, amit a környék lakossága vásárolt meg. A visszaélések elkerülése érdekében, csak a táborban használható pénzt bocsátottak ki. Ez általános eljárás volt, azonban Kenyérmezőn fémpénzeket is használtak, ami ritkaság volt. A néprajztudománnyal, nyelvészettel foglalkozó tudósok hamar felismerték a kiváló kutatási lehetőséget. 1915-től a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül számos turkológus és finnugrista végzett adatgyűjtést, a cseremisz, zürjén, mordvin és grúz foglyok között. A táborban teljesített szolgálatot Aggházi Kamil, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója, 1918-ban pedig Serédi Jusztínián hercegprímás lett az olasz foglyok lelki gondozója.
1918 nyarán a tábor létszáma jelentősen felduzzadt, mivel a küszöbön álló fogolycsere miatt visszahívták a külső munkán lévőket. Az őszirózsás forradalom azután megnyitotta a kapukat. Sokan nekivágtak a haza vezető útnak, mások a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcoltak, de a többség megvárta a későbbi hazaszállítást.
Ezt követően a tábort ismét a hadsereg használta, egyedül a temetők emlékeztettek a szomorú időkre. Az 1920-as évek második felében rendbe tették a 4-es és a 7-es temetőt, ahol halottak napján rendszeresen tartottak tábori miséket. A sírokat a Szalézi Fiúiskola tanulói gondozták 1956-tól, amikor a szovjet hadsereg vette használatba a laktanyát és gyakorlóteret, nem gondoskodtak többet a temetőről. Egyedül Florov százados sírját tartották rendben, a többi sírjel folyamatosan pusztult. Az 1970-es években elvétve még volt egy-egy kereszt a sírokon, azután azok is eltűntek. Az elhanyagolt területet lassan elborította a bozót, helyenként megjelentek a sírrablók gödrei, amiket nem tudni milyen kincsekre számítva ástak.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásával a temető is a fokozottan védett terület része lett. A galagonya és az ecetfa szinte őserdőt alkotott, de a létezése nem merült feledésbe. 1994-ben a József Attila Általános Iskola diákjai készítettek egy pályázati anyagot a hadifogolytábor temetőjének történetéről. Ehhez kapcsolódva, Esztergom Barátainak Egyesülete tervbe vette a temető rendbehozatalát és halottak napján egy ortodox kereszt felállítását. Végül annyit sikerült elérni, hogy a százados ledöntött sírkövét visszaállították a talapzatára.
A felújításra 2008-ig kellett várni, amikor a szükséges engedélyek beszerzése után, az önkormányzat anyagi támogatásával megkezdődött meg a bozótírtás, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Honvéd Kulturális Egyesület koordinálásával, főként önkéntesek részvételével. Ezzel párhuzamosan folyt a terület felmérése, geofizikai mérőműszerekkel történő átvizsgálása és a sírszerkezet feltérképezése. A rendbe tett sírkertbe legvégül a Falvak Kultúrájáért Alapítvány fafaragói által készített nagy méretű ortodox és latin kereszt és az áldozatok neveit őrző díszkapu került felállításra, megkoronázva az addig végzett munkát.
A temető felújítását követő ünnepségre 2009. július 1-én került sor. Először a szentendrei helyőrségi zenekar eljátszotta az olasz, orosz, román, szerb és magyar himnuszt. Ezt követően Németh József alpolgármester köszöntője, majd Dr. Holló József altábornagy, a HM HIM főigazgatójának ünnepi beszéde hangzott el. A görög keleti és római katolikus egyházi szertartást után, a megjelent diplomáciai, katonai és társadalmi szervezetek képviselő megkoszorúzták a kereszteket. A megemlékezést katonai kürtjel zárta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap