A kádári leszámolásról vitáznak a kutatók
2008. november 17. 15:10
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári leszámolásról tartanak tudományos tanácskozást november 19-én, szerdán 16 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye "A rendpárti forradalmárok halála" címmel tart előadást.
A tudományos rendezvényen a történészek azt elemzik, hogy miként történhetett meg, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc leverését követően a magyar történelemben korábban elképzelhetetlen méretű megtorlás zúdult az országra. A szakemberek által gyakran említett példa segíthet megértetni az utókorral, hogy milyen nagyságú volt a kádári hatalom megtorlása: 1849-ban a véreskezű Haynau alatt a bírói ítélettel kivégeztetett személyek száma 126, míg a Horthy-féle ellenforradalom idején, 1919–1920-ban „csupán" 74 volt.
Ezzel szemben 1956 után a bírói mezbe öltöztetett megtorlások halálos áldozatainak számát egyes kutatók 230 főre teszik, velük ellentétben néhány jogtörténész úgy becsüli, hogy a politikai okokból kivégzettek száma elérte vagy akár meg is haladta a 400 főt. Ezen kívül arra is emlékeztetnek a szakemberek, hogy 1956 november végétől 1959 végéig több mint 35 ezer ember ellen indult eljárás, közel 24 ezret ítéltek el, a bírósági ítélet nélkül internáltak száma elérte a 13000 főt.
A kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A vádlotti beismerés elérésére minden törvénytelen eszközt bevetettek a nyomozás hosszú hetei-hónapjai alatt; a külvilágtól teljesen elszigetelt vádlottal szemben súlyos fizikai bántalmazások, pszichikai ráhatások, fenyegetések, zsarolások fordultak elő, ugyanakkor gyakran homályos „előnyöket" helyeztek kilátásba a beismerés esetére. A vádlotti beismeréseket – melyek minden esetben a peranyag túlnyomó részét tették ki – nem támasztotta alá tanúvallomás, egyéb bizonyíték.
A bíróságok nem indokolták, jogilag nem támasztották alá az ítéleteiket. Az ítéletekben jogi indoklás helyett túltengett a marxista szemináriumok színvonalán álló „politikai helyzetelemzés". A védelem jogai rendkívül korlátozottak voltak; a vádlottal csak a nyomozás lezárása után, a beismerés után találkozhattak. A tárgyaláson kérdéseket nem tehettek fel, bizonyítási indítványaikat elutasították.
Az Emklékpont konferenciáján a szakemberek nemcsak a megtorlás országos összefüggéseit, hanem a leszámolás helyi működési mechanizmusát is elemzik.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dc9fde7b3a63f20a154fca518c20e6ae.jpg)