Titkokat rejt a tetovált perui múmia

Az eddigi Chancay-leletek szétszórt, kifosztott vagy lebuldózerolt lelőhelyekről kerültek elő, így eredetük és kontextusuk bizonytalan volt. A múmia viszont érintetlen sírból származik, Rontoy falu közeléből, ami önmagában is hatalmas áttörést jelent. `Pontosan ismerjük a múmia lelőhelyét, és olyan dolgokat találtunk, amikről mindig is tudtuk, hogy a Chancay-kultúrából származnak. Van egy férfi múmiánk, aki férfi tunikát visel, és a mellette talált leletek alapján biztosan állíthatjuk, hogy a Chancay-kultúrához tartozik` - mondja Kit Nelson, a Tulane Egyetem antropológusa, aki Arturo Ruíz Estradával, a limai Universidad Nacional Mayor de San Marcos munkatársával együtt foglalkozik a múmiával.

Nelsonnak és kollégáinak hetekig tartó munkával sikerült kicsomagolniuk a finom szövésű szövetbe és gézszerű anyagba burkolt múmiát. A számos réteg között talált ajándékok segíthetnek összetettebb, de nem kevésbé rejtélyes képet alkotni a Chancay-kultúráról. Az egyik felső rétegben például fehér, nyers gyapotból készült golyót találtak a tetem mindkét oldalán. Néhány réteggel lejjebb két másik - egy fehér és egy barna - golyó került elő. Nelson nem tudja, mit jelképeznek ezek a golyók.

Guillermo Cock, perui antropológus szerint a sírban elhelyezett pamutcérna általában arra utalt, hogy a halott takácsként dolgozott, de még ő sem látott nyers gyapotgolyókat a sírokban. A "Kiko Rontoy" névre hallgató múmia jobb kezében üres tarisznyát és cérnát tart, a rétegek között pedig kukoricacsövek és magok rejtőznek. A kukorica igen értékes természeti forrás volt, amelyet a sörszerű erjesztett ital, a chicha, készítéséhez használtak. A kukorica sírba tett mennyisége arra utal, hogy Kiko Rontoy maga tisztséget tölthetett be a közösségbe. Az viszont még nem világos, miért és kinek áldoztak kukoricát a Chancay-emberek. "Fogalmunk sincs arról, milyen isteneket imádtak a Chancay-kultúrában" - mondja Nelson.

A múmia öltözete két tunikából és egy ágyékkötőből áll. Térde és dereka körül parittyakövek fekszenek. A feje mellé helyeztek egy kb. 30 centis figurát, amely hasonló ruhát visel, mint ő. A lelet jelentését csak további kutatásokkal lehet megállapítani. A múmia bal térdén fekete tetoválás található: egy vonal, amely követi a térd ívét. A tetoválás szintén a magas rang jele. Arcát több réteg vékony szövésű, gézszerű anyagba tekerték, és minden réteg közé apró ajándékokat tettek, pl. ezüstdarabokat. Nyakán ezüstgolyókból készült nyaklánc lóg pamut zsinóron. Arcát cinóber (higany-szulfid) alapanyagú vörös festék fedi, amit szintén csak a magas rangúak temetésén használtak. Szemét kézzel megmunkált, réz és ezüst érmével zárták le, és a fogai közé is tettek egy darabot.

A múmia belső szerveit valószínűleg a kitágított végbélnyíláson keresztül távolították el. A már az egyiptomiaknál is használt mumifikálási módszer segít a test megőrzésében. A Chinchorro-kultúra már évezredekkel korábban alkalmazta ezt a módszert, de az utána jövő kultúrák közül ez a múmia az egyetlen bizonyíték arra, hogy később is ismerték. A 10-15 cm-es szövetrétegek is a test pusztulásának megakadályozására szolgáltak. Nelson azt gyanítja, hogy a laboreredmények még más konzerválási módszer használatára is fényt derítenek. A mumifikálás és a holttest mellé tett gazdag ajándékok fontos személyre utalnak, de nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a múmia vallási vagy plitikai vezető lehetett. Halálát valószínűleg fertőzés okozta, mert nincsenek erőszakra utaló jelek.

Nelson és Ruiz Estrada 2007-ben bukkant a múmiára, amikor a Huaura folyó mentén található lelőhelyeken kerámiadarabok után kutattak. A lelőhelyeket a fosztogatás és a prosperáló cukornádipar terjeszkedése veszélyezteti. Rontoy az óceán felé kiszélesedő folyóvölgyben fekszik, amelyet ma mezőgazdasági művelés alá vont területek vesznek körül. A Chancay-hódítás idején virágzó földművelő közösség volt, ahol a gyapot fontos szerepet töltött be. A település méretét nehéz megállapítani, mert a kutatók nem tudják pontosan, mennyi ház pusztult el azóta. A lakosok számáról sincsenek adatok. A múmiát egy vályogház padlója alatt találták. A sírban más múmia nem volt. A fefedezés meglepetésnek számított, mivel az inka hódítás előtt főleg temetőket használtak, Bár a "különleges embereket" az inkák előtt is külön sírba temették. A múmia kukoricaán feküdt az agyagfalba vésett három fülke alatt. Azt még nem tudni, hogy ezekbe a fülkékbe milyen ajándékokat tettek.

Az elit jelenléte egy olyan közepes méretű településen, mint Rontoy arra utal, hogy az 1000-1476 közötti időszakban a Chancay-kultúra Peru északi partjainál jelentős területi ellenőrzéssel rendelkezett. Amikor a Chancay-kultúra kiterjesztette befolyását a Huaura-völgy térségére, a sokkal jobban ismert Chimor Birodalom az északi területek fölött uralkodott, és össztett csatornarendszerrel rendelkezett. Korábban úgy gondolták, hogy az egész, Limáig terjedő tengerparti területet a chimor civilizáció uralta, de úgy tűnik, a Chancay-kultúrának sikerült megőriznie függetlenségét. "A chimor birodalom valójában nem hódította meg a chancay területeket. Együtt éltek, kereskedtek egymással, befolyásolták egymást, de igazi dominancia nem alakult ki" - véli Cock.

Nelson egyetért azzal, hogy a chancay civilizáció megőrizte függetlenségét. Egyetlen lelőhelyen sem találtak chimor-kultúrára utaló nyomokat. A szabadság azonban nem volt hoszú életű. Az inkák 1476-ban mindkét kultúrát meghódították. A vezetők többsége az inkák képviselőiként továbbra is hivatalban maradt. "Az uralkodórétegek szövetségre léptek az inkákkal. Asszonyokat cseréltek, rokonokká váltak, és behódoltak az inkáknak. Az inkák hatalmát látva nem kockáztatták az ellenállást."