Klímaváltozás végezhet a szkíta múmiákkal

Bár a mai Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán sztyeppéi még több száz érintetlen kurgánt és szkíta múmiát rejthetnek, lehetséges, hogy a globális éghajlatváltozás fogja elpusztítani az ősi maradványokat.

A pusztai múmiák megszállottjai

2003-ban a dél-szibériai Arzhan városától keletre fekvő, Arzhan-2 nevet kapott sírdombon (kurgán) 40 múmiát találtak. Az egyik csontvázon súlyos, nyílvessző ütötte seb található. A férfi nem halt meg rögtön, de sebesülése igen fájdalmas lehetett. A vizsgálatok kimutatták, hogy nem ez volt az első halálos sebe. Fiatalkorában túlélt egy kardcsapást, amely felhasította a koponyája hátsó részét. Bizonyíthatóan megműtötték 2600 évvel ezelőtt a szibériai sztyeppéken.

Michael Schultz, a Göttingeni Egyetem paleopatológusa érzékletesen festi le, milyen is lehetett a kezdetleges operáció. `A férfi segítségért ordított.` Az ősi sebész vésővel fúrta meg a csontot, hogy kiszedje a nyílhegyet. `Órákkal vagy egy nappal később a páciens meghalt.`

Schultz éveket töltött a csontvázak tanulmányozásával bűnügyi eseteknél használt módszereket alkalmazva. Kutatásainak eredményét idén áprilisban publikálta. A sebesült harcos teste azért is érdekes, mert ez hordozza a harctéri sebészet legkorábbi bizonyítékait. (Schultz nem sokkal korábban egy fejedelmi sírt is talált. Pásztázó elektronmikroszkóp segítségével prosztatatarák nyomait fedezte fel a testen. Ez a legkorábbi bizonyíték a betegség létezésére).

Az Arzhan-2 csontvázai valószínűleg szkíta harcosoktól származnak. A legelső múmiákat még az 1940-es években találták az Altáj-hegységben. A Szovjetunió felbomlásával az ásatások és a felfedezések száma is megnőtt. A Schultz által vizsgált harcos csontvázát például nem messze az első leletektől találták meg. Az Altáj-hegység völgyei azonban nem csak csontokat rejtenek, hanem jó állapotban megmaradt múmiákat is. További szkíta-leletek kerültek elő a Fekete-tenger partvidékéről és Kínából is. A gazdag leletanyagból egy különleges kultúra képe bontakozik ki, amelyre a tetovált harcosok és a bonyolult fémművesség egyaránt jellemző.

A 49 éves német régész, Hermann Parzinger szinte megszállottjává vált a szkítáknak. Ő tárta fel a sebesült harcos és a rákos herceg sírját is. Orosz kollégájával, Konsztantyin Csugonovval ugyancsak meglepődtek, hogy a kurgán 26 férfi és nő tetemét tartalmazza, akiket valószínűleg az uralkodóval együtt temettek el, hogy kövessék őt a túlvilágon. A koponyákon jól láthatók a gyilkos fegyverek nyomai. A sírban 14 lótetemet is felfedeztek. Ennél azonban sokkal jelentősebb volt az 5600 tárgyat tartalmazó arany lelet, amelyben súlyos nyakláncot és 2500 kis arany párduccal ékesített palástot is láthatunk.

Parzinger ezek után már jó állapotban maradt múmiák után kutatott, amelyek sokkal több információt nyújthatnak a szkítákról, mint az egyszerű csontok. "A hegyek mélyén olyan múmiák rejtőznek, amelyek sehol másutt nem találhatók. Ez már nem is régészet, hanem néprajz" - mondja Parzinger, a berlini Porosz Kulturális Örökség Alapítvány vezetője.

2006 nyarán az Altáj-hegység egyik szélfútta fennsíkján kutatott, amely tele van szkíta halomsírokkal. Parzinger aggódott, hogy a globális felmelegedés miatt a múmiák kiolvadnak, és elpusztulnak. Az előzetes vizsgálatok szerint négy kurgán tartalmazhat fagyott állapotú tetemeket. Egy 28 fős nemzetközi kutatócsoport segítségével Parzinger hozzálátott a munkához. Az első két kurgánban nem találtak semmi jelentőset. A harmadikat évekkel ezelőtt kifosztották. A negyedik viszont egy részben mumifikálódott tetemet rejtett teljes díszben.

Régészeti mentőakciót szeretnének

A múmia mellett ott voltak a ruhái, fegyverei, használati tárgyai és ételei. Mellette feküdt két teljesen felszerszámozott ló, amiket arccal északkelet felé temettek el. Mongólia elnöke saját helikopterét adta kölcsön, hogy a leletet az ulánbátori laboratóriumba lehessen szállítani. A múmia egy évet töltött egy német laboratóriumban, ruháit és fegyvereit pedig az oroszországi Novoszibirszkben vizsgálják. A szkíta múmiákon felfedezhetők a balzsamozás kezdetleges nyomai: a belső szerveket eltávolították, helyükre füvet tettek. A jég és a szándékos tartósítás következtében a múmiák igen ellenállóvá váltak.

A Parzinger által felfedezett múmia arca megrongálódott. A pusztítást a természet okozta, amikor a jegesedés miatt a sírkamra összement. A tetem a kamra tetejéhez nyomódott, a koponya betört, az arc összenyomódott, ami lehetetlenné teszi az arc rekonstrukcióját. A fogak fájdalmas fogínybetegségre utalnak, amely a hús és tejtermékek túlzott fogyasztásának, illetve a zöldségek és gyümölcsök hiányának következménye. Az alacsony és vékony férfi 60-65 éves korában halt meg. Egyszer eltörte a bal karját, valószínűleg esés közben. Csigolyáin ízületi gyulladás nyomai fedezhetők fel, amely az állandó nyeregben üléstől alakulhatott ki. A kar és a váll állandó erős igénybevételnek volt kitéve. Az utóbbi betegségek különösen olyan embereknél fordulnak elő, akik sokat foglalkoznak vadlovakkal.

A nyomok tehát egyértelműen azt a feltételezést erősítik, hogy a Parzinger által feltárt sír szkíta férfit rejt. A szkíták i.e. 800 körül söpörtek végig Közép-Ázsia sztyeppéin, és néhány nemzedék múlva kultúrájuk és művészetük már messze túlmutatott a füves puszták világán. Félelmetes hírnevet szereztek az ókori görögök és perzsák között. Hérodotosz írt erőszakos temetkezési szokásaikról, amelybe az emberáldozat is beletartozott, és kábító füveket alkalmazó szertartásaikról. Szerinte valahonnan keletről, a távoli hegyekből származnak.

A régészek úgy vélik, hogy a szkíták bronzkori ősei a mai Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán fennsíkjain legeltették nyájaikat. Aztán "valami megváltozott" - állítja Parzinger. I.e. 1000 körül az esős éghajlat nyomán füves puszták jöttek létre, amely több ló, juh és kecske megjelenését eredményezte. Az emberek elkezdték követni a vándorló állatokat. I.e. 800 körül azonban minden régészeti nyom eltűnik.

Az 1940-es évek elején Szergej Rudenko, szovjet régész az Altáj-hegység Pazirik nevű térségében meglepő felfedezéseket tett. Jó állapotú múmiákat talált, amelyek bőrét tetoválások fedték. A halott belső szerveit eltávolították, és a hullát lószőrrel varrták össze. A felöltöztetett és felfegyverzett tetem mellett lovak, szőnyegek és nemeztakarók feküdtek. 1992-ben újra kezdődött a kutatás. Natalja Polosmak, novoszibirszki régész egy gondosan tetovált, kínai selyemből készült ruhát viselő "jégherceget" talált szintén az Altáj-hegységben. Egy másik koporsóban női tetem volt, amely szoknya helyett nadrágot viselt, és csak fegyvereket temettek mellé. A felfedezés ismét előtérbe állította azt a feltételezést, hogy kapcsolat lehet a szkíták és a legendás amazonok között.

Parzinger attól tart, hogy a globális felmelegedés véget vethet a szkíták kutatásának. Rudenko ásatási naplóiból kiderül, hogy akkoriban sokkal hidegebb volt az időjárás az Altáj-hegységben, mint ma. A változás világosan látható. Frank Lehmkuhl, az Aacheni Egyetem földrajztudósa már egy évtizede foglalkozik az Altáji térség tavainak vízszintjével. "A gleccserek visszavonulnak, a tavak vízszintje pedig folyamatosan emelkedik. Mivel a térségben nem esik több eső, mint korábban, az emelkedést csak az talaj és a gleccserek megolvadása okozhatja." A szkíta múmiákat konzerváló örök fagy felolvadásával maguk a múmiák is el fognak tűnni. "Sürgős régészeti mentőakcióra van szükség. Ki tudja, meddig lesznek még itt ezek a sírok?" - mondja Parzinger.