Klímaváltozás végezhet a szkíta múmiákkal

A pusztai múmiák megszállottjai

2003-ban a dél-szibériai Arzhan városától keletre fekvő, Arzhan-2 nevet kapott sírdombon (kurgán) 40 múmiát találtak. Az egyik csontvázon súlyos, nyílvessző ütötte seb található. A férfi nem halt meg rögtön, de sebesülése igen fájdalmas lehetett. A vizsgálatok kimutatták, hogy nem ez volt az első halálos sebe. Fiatalkorában túlélt egy kardcsapást, amely felhasította a koponyája hátsó részét. Bizonyíthatóan megműtötték 2600 évvel ezelőtt a szibériai sztyeppéken.

Michael Schultz, a Göttingeni Egyetem paleopatológusa érzékletesen festi le, milyen is lehetett a kezdetleges operáció. `A férfi segítségért ordított.` Az ősi sebész vésővel fúrta meg a csontot, hogy kiszedje a nyílhegyet. `Órákkal vagy egy nappal később a páciens meghalt.`

Schultz éveket töltött a csontvázak tanulmányozásával bűnügyi eseteknél használt módszereket alkalmazva. Kutatásainak eredményét idén áprilisban publikálta. A sebesült harcos teste azért is érdekes, mert ez hordozza a harctéri sebészet legkorábbi bizonyítékait. (Schultz nem sokkal korábban egy fejedelmi sírt is talált. Pásztázó elektronmikroszkóp segítségével prosztatatarák nyomait fedezte fel a testen. Ez a legkorábbi bizonyíték a betegség létezésére).

Az Arzhan-2 csontvázai valószínűleg szkíta harcosoktól származnak. A legelső múmiákat még az 1940-es években találták az Altáj-hegységben. A Szovjetunió felbomlásával az ásatások és a felfedezések száma is megnőtt. A Schultz által vizsgált harcos csontvázát például nem messze az első leletektől találták meg. Az Altáj-hegység völgyei azonban nem csak csontokat rejtenek, hanem jó állapotban megmaradt múmiákat is. További szkíta-leletek kerültek elő a Fekete-tenger partvidékéről és Kínából is. A gazdag leletanyagból egy különleges kultúra képe bontakozik ki, amelyre a tetovált harcosok és a bonyolult fémművesség egyaránt jellemző.

A 49 éves német régész, Hermann Parzinger szinte megszállottjává vált a szkítáknak. Ő tárta fel a sebesült harcos és a rákos herceg sírját is. Orosz kollégájával, Konsztantyin Csugonovval ugyancsak meglepődtek, hogy a kurgán 26 férfi és nő tetemét tartalmazza, akiket valószínűleg az uralkodóval együtt temettek el, hogy kövessék őt a túlvilágon. A koponyákon jól láthatók a gyilkos fegyverek nyomai. A sírban 14 lótetemet is felfedeztek. Ennél azonban sokkal jelentősebb volt az 5600 tárgyat tartalmazó arany lelet, amelyben súlyos nyakláncot és 2500 kis arany párduccal ékesített palástot is láthatunk.

Parzinger ezek után már jó állapotban maradt múmiák után kutatott, amelyek sokkal több információt nyújthatnak a szkítákról, mint az egyszerű csontok. "A hegyek mélyén olyan múmiák rejtőznek, amelyek sehol másutt nem találhatók. Ez már nem is régészet, hanem néprajz" - mondja Parzinger, a berlini Porosz Kulturális Örökség Alapítvány vezetője.

2006 nyarán az Altáj-hegység egyik szélfútta fennsíkján kutatott, amely tele van szkíta halomsírokkal. Parzinger aggódott, hogy a globális felmelegedés miatt a múmiák kiolvadnak, és elpusztulnak. Az előzetes vizsgálatok szerint négy kurgán tartalmazhat fagyott állapotú tetemeket. Egy 28 fős nemzetközi kutatócsoport segítségével Parzinger hozzálátott a munkához. Az első két kurgánban nem találtak semmi jelentőset. A harmadikat évekkel ezelőtt kifosztották. A negyedik viszont egy részben mumifikálódott tetemet rejtett teljes díszben.

1. A pusztai múmiák megszállottjai
2. Régészeti mentőakciót szeretnének