Katonasírt találtak a római katakombákban

A sírok megtalálásáról 2006-ban mi is beszámoltunk. A helyszín igencsak meglepő, mivel a kolostor, amely alatt a temetkezési kamrák elhelyezkednek, a Szent Péter és Marcellinus katakombaegyüttes fölött található. Az újonnan felfedezett kamrák viszont időben megelőzik a hatalmas katakombaegyüttes korát, amelyet a keresztények használtak az i.sz. 3. század közepétől Gallenius császár engedélyével, aki békét akart teremteni apja, Valerianus keresztényüldöző politikája után.

Még a híres régésznek, a katakombákat a 19. század végén feltáró és feltérképező Giovanni Battista de Rossinak sem volt sejtelme a kamrák létezéséről. Hogyan lehetséges ez? "Rossinak valószínűleg nem volt elég pénze, hogy az ásatások folytatása érdekében megerősítse a kolostor alapzatát, amely egészen a katakombákig lenyúlik" - véli Raffaella Giuliani régész, a katakombák felügyelője.

A katakombák közelsége ellenére még az sem biztos, hogy az újonnan felfedezett kamrákban lévő tetemek keresztények voltak. "Nincs olyan bizonyíték, amely egyértelműen kizárná, hogy pogány sírról van szó" - mondja Giuliani. Ha ez így van, felvetődik a kérdés: mit keres egy pogány temetkezési hely a keresztény katakombák között?

A válasz talán a katakombák helyének történetében rejlik, hiszen a terület eredetileg a Traianus császár által az i. sz. 1. század végén alapított császári lovastestőrség (equites singulares Augusti) lakhelye és gyakorlótere volt. A 4. században Constantinus ellenfelét támogatták, és az i.sz 312-ben lezajlott Milvius-híd melletti csata után feloszlatták őket. A területet a keresztények kapták meg, és a császár anyjának is itt emeltek mauzóleumot.

Amikor még a lovastestőrség gyakorlatozott itt, ide temették a katonákat is. Tehát a pogány sírok jelenléte egyáltalán nem olyan meglepő. De hogy több mint ezer embert temessenek el egyszerre, az már egyáltalán nem szokványos. "Valószínűleg valamilyen járvány törhetett ki, vagy kiújult a pestis, amely Antoninus Pius uralkodása idején (138-161) naponta 1200 áldozatot szedett. A tetemeket nagy gondossággal rakták egymásra. Úgy tűnik, viszonylag rövid időn belül, talán pár hónap alatt temették ide őket. Eleinte nagy volt az izgalom, hogy talán keresztény mártírokat rejt a sír, de a kormeghatározás és az itt talált pénzérmék alapján a sírok egy viszonylag békés időszakból származnak, amikor nem volt keresztényüldözés" - mondta Guiliani.

A tetemek közelebbi vizsgálata a katonai sír elméletet erősíti. A testeket gipszréteg fedte. "Ez a test konzerválásának legegyszerűbb és legolcsóbb módja. A római kor katonai sírjaira jellemző" - magyarázza Guiliani. Ennek ellenére még mindig nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kamrák keresztény vagy pogány maradványokat rejtenek. Az asszonyok és gyerekek tetemei nem zárják ki, hogy katonai sírról van szó, hiszen nagyon valószínű, hogy a katonák a családjaikkal együtt tartózkodtak itt.

Egy járványos temetkezésekre szakosodott régészcsoport már 100 csontvázat kiemelt. Jelenleg trauma nyomai után kutatnak a csontokban, ami inkább tömeges üldöztetésre utalna, mintsem betegségre, de eddig még nem találtak semmit. "Eddig úgy tűnik, hogy nem keresztényüldözés, hanem pestis vagy járvány áldozatairól van szó, de még sok munka áll előttünk. Ebben a pillanatban nem tudunk végleges eredményt mondani." Ami biztos, hogy a sötét katakombák még mindig tudnak újat mondani az ókori Rómáról.