A római katakombákban lehet a Szent Grál

A Szent Grál leggyakoribb ábrázolása egy kehely, amelyből állítólag Jézus az utolsó vacsorán ivott, és keresztrefeszítése után Arimathiai József is ebbe fogta fel a sebeiből kifolyó vért. A monda őskeresztény, kelta és keleti eredetű elemeket egyaránt tartalmaz.

A Grálnak több megjelenési formája szerepel az irodalomban: kehely, tál és drágakő alakjában találkozhatunk vele. Nem kanonizált (apokrif) iratok szerint a Grál abból a smaragdból készült, amely Lucifer koronájából hullott ki, amikor az Úr a mennyből letaszította. Később a Grálba folyt a keresztre feszített Krisztus vére. Más források szerint az edény jáspisból van, és aki belőle iszik (esetleg csak látja), örökké fiatal marad. Mai ismert formája a 11. század végén, a Mária-kultusszal egyidőben alakult ki.

Egy olasz régész, Alfredo Barbagallo szerint a kehely a római zarándokok egyik kedvelt helye, a San Lorenzo Fuori le Mura bazilika alatti titkos kápolnában lehet eltemetve. Barbagallo az elméletet a bazilika kelyhet ábrázoló ikonjainak kétéves tanulmányozása alapján állította fel. Ehhez jön az az 1938-ban a katakombákhoz írt kalauz, amelyben egy titkos kamra leírását is megtalálta. A szerző ugyanis egy boltozatos mennyezetű, 20 négyzetméteres helységről emlékezett meg, ahol egy terrakotta kéménykürtő is található, amelynek a nyílása az emberi koponyához hasonlatos. Az Arte e Mistero szervezetet vezető régész szerint ez a kémény rejtheti a Szent Grált.

Az elmélete alapjául az szolgál, hogy i.sz. 258-ban egy keresztényüldözés során V. Sixtus pápa Lőrinc diakónust bízta meg a korai egyház kincseinek védelmével, aki a katakombákban rejtette el az értékes tárgyakat, így a Szent Kelyhet is. Négy nappal később azonban a kincsek rejtekhelyéhez közel meggyilkolták. A szent mártírhalálának helyszínén Nagy Konstantin építtetett egy szentélyt a 4. században, majd ez képezte a San Lorenzo Fuori le Mura 580-ban épített bazilikájának alapját is. Barbagallo szerint ez arra utal, hogy a kincsek mindvégig Rómában, a szent sírja közelében lehettek.

A katakombákat a Vatikán régészeti testülete felügyeli. Elmondásuk szerint a hír hallatán néhány héttel ezelőtt átvizsgálták a kérdéses részt, hogy megnyissák-e a területet a kutatók előtt, de az ügyben még nem született döntés.

A Szent Grállal kapcsolatban legutóbb Dan Brown amerikai író kavart vihart A da Vinci-kód című regényével, amelyben azt állította, hogy a kehely valójában Krisztus örökösét szimbolizálja.