2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 30
25 találat
[1]

i.e. 9. január 30.

Augustus császár kihirdeti a Pax Augustát

Az augustusi Béke Oltárát a senatus 13-ban alapította, annak emlékére, hogy a császár a hispániaiak és a gallok ellen vezetett háborúkból győztesen tért haza. A nyilvános ünnep az Augustus által hirdetett béke uralmának jegyében zajlik. A császár már 8 évvel azelőtt, a Rómában rendezett Százados Játékokon kihirdette az egyetemes békét (pax Augusta). A princeps kormányzási politikáját a folyamatosság jellemzi. Amíg a békétlenkedő provinciákat számtalan hadjárattal kényszeríti engedelmességre, addig belpolitikai alapelve az egyensúly megteremtése és fenntartása.

[2]

1327. január 30.

I. Károly oklevélbe foglalja Lőrinc mester szolgálatait

I. Károly az Osl nembeli Kanizsai Lőrinc mesternek kiadott oklevelében megörökítette hű embere cselekedeteit. Részt vett a király ellen lázadó Gergely fia András és a Kakasnak nevezett Miklós ellen foganatosított leszámolásban. Sok várat vívott meg, ahol vérét is ontotta. Kőszeg váránál személyesen fogta el az egyik nagy hatalmú bárót. Az 1326-ban a király ellen lázadó Kőszegiek is vele találták magukat szembe. Az összecsapásban életveszélyes sebet kapott, egyik szerviensét meg is ölték.

[3]

1556. január 30.

Meghal Tinódi Lantos Sebestyén

A magyar epikus költészet jelentős alakja, a XVI. század legkiválóbb énekmondója, az epika valamennyi műfaját művelte. 1542-ig Szigetváron élt, Török Bálint udvarában. Török Bálint fogságba esése után vándorénekesként bejárta az országot, epikájában főleg a törökökkel vívott harcok eseményeit jegyezte fel krónikás hűséggel, a közvetlen benyomások és tapasztalatok alapján, ezért históriás énekei (Erdélyi história, Egervár viadala, Buda veszése, stb.) történeti forrásértékűek. Művei gyakran adtak tárgyat és indítást a későbbi magyar irodalom számára is. 23 saját szerzeményű dallama a Kolozsvárott általa nyomtatott Cronicában maradt fenn. 1555-ben Nádasdy Tamást látogatta meg, az ő sárvári udvarában érte utol a halál.

[4]

1592. január 30.

VIII. Kelement pápává választják Rómában

A katolikus keresztényeknek új pápája van; az itáliai Ippolito Aldobrandinit a bíborosok testülete VIII. Kelemen néven pápává választja. VIII. Kelemen, aki eddig egyházjogászként működött, a pápai trónon elődei politikáját folytatja. Az új pápa legutolsó jelentős elődje az 1590. augusztus 27-én elhunyt V. Sixtus volt. Utódai, VII. Orbán, XIV. Gergely és IX. Ince gyenge egyéniségek voltak. V. Sixtus idején vette át a pápaság véglegesen az ellenreformáció vezetését. Az újra éledt gondolatot, mely szerint Róma az ellenreformáció központja. V. Sixtus szemmel is érzékelhetően ültette át a város építészeti átalakításába. Újból felépíttette az Aqua Alessandria-vízvezetéket, anyagilag támogatta a Róma környéki mocsarak lecsapolását, egymást derékszögben metsző utcákból álló hálózatot hozott létre, megterveztette a Lateráni-palotát, a Presepio-kápolnát a Santa Maria Maggiore-templomban és ebben V. Pius síremlékét.

[5]

1621. január 30.

Megszületett II. Rákóczi György

I. Rákóczi György fia Sárospatakon látta meg a napvilágot. 1642. február 3-án - még apja életében - fejedelemmé választották, s 1648. október 11-én lépett trónra. A lengyel korona megszerzésére törekedett, s ezért háborút indított a lengyel király ellen. Emiatt összetűzésbe keveredett a török Portával is, s a rendek új fejedelmet választottak helyette. Rákóczi haddal indult trónjának visszafoglalására, a budai pasa azonban a szászfenesi csatában, 1660. május 22-én szétszórta seregét. A csatában ő is megsebesült, s fejsebébe június 7-én belehalt.

[6]

1649. január 30.

I. Károly angol királyt hazaárulásban bűnösnek mondják ki és lefejezik

Néhány héttel később kikiáltják a köztársaságot (Comonwealth). Szigorú abszolutista kormányzatával I. Károly a parlament bizalmatlanságát váltotta ki. A parlament 1628-ban, petícióban kérte a királytól alapvető jogainak megerősítését. Károly válaszul feloszlatta az alsóházat (1629. VI. 30.). A parlamentet csak azután hívták ismét össze (1640), amikor kudarccal végződött az a kísérlet, hogy a presbiteriánus skótokra erőszakolják az anglikán liturgiát, és ez felkelést váltott ki, melynek leveréséhez a királynak nem volt pénze. A parlament több rendelkezést hozott a király hatalmának korlátozására. A király és a parlament közötti éles összetűzések (1642. I. 10.). 1642 augusztusában polgárháborúhoz vezettek. Eleinte növekedett a király népszerűsége, és a parlament arra kényszerült, hogy Oliver Cromwell vezetésével költséges hivatásos hadsereget állítson fel. A Marston Moor (1644. VI. 2.) és Naseby (1645. VI. 14.) melletti ütközetekben a királypártiak döntő vereséget szenvedtek. Sikertelen tárgyalások után az ellenfelek 1647-ben ismét megütköztek egymással. Cromwell seregei kerekedtek felül és a királyt kiszolgáltatták a parlamentnek (1647. I. 23.). 1649. január 1-jén kezdődött az alkotmány elárulásával vádolt Károly pere.

[7]

1667. január 30.

Újra felosztják Ukrajnát

II. János Kázmér lengyel király egy Oroszországgal szembeni kirobbant konfliktus során 1667. január 30-án arra kényszerül, hogy beleegyezzen Ukrajna felosztásába. A továbbiakban, Ukrajnában a Dnyeper-folyó képezi a határt Oroszország és Lengyelország között. Kijev és Szmolenszk Oroszországhoz kerül. A lengyelek ellen 1648. májusában kitört felkelést követően 1654-ben a Dnyeper menti kozákok hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak, aki Ukrajna és Oroszország `újraegyesítését` követelte. Ukrajna felosztása újabb politikai vereséget jelent a lengyel király számára.

[8]

1818. január 30.

Megszületett Görgey Artúr honvédtábornok

A felvidéki Toporcon született, elszegényedett nemesi családban. Tanulmányait Késmárkon kezdte, majd 1832 és 1836 között a tullni katonai akadémia hallgatója lett. 1836-ban a cs. kir. 60. gyalogezred hadapródja lett. 1837-ben előléptették hadnaggyá, majd a nemesi testőrséghez került. 1845 nyarán leszerelt, és a prágai egyetemen vegyészetet tanult. Ő fedezte fel a laurilsavat. 1848 márciusa után felajánlotta szolgálatait a független magyar kormánynak, előbb őrnaggyá, majd Kossuth javaslatára tábornokká léptették elő, s a felsődunai honvédsereg vezérévé nevezték ki. A szabadságharc csatáiban kiemelkedő katonai képességével és személyes bátorságával tűnt ki. 1849. március 31-től a magyar fősereg vezéreként a tavaszi hadjáratban felszabadította a Duna-Tisza közét és a Felvidéket, május 21-én visszafoglalta Buda várát. Közben kinevezték a Szemere-kormány hadügyminiszterévé. Akkor ért karrierje csúcsára, amikor politikai és a katonai helyzet egyaránt rosszra fordult. Politikai tekintetben hajlott a bécsi udvarral való megegyezésre, s ezért összeütközésbe került Kossuthtal. 1849 augusztusában, a temesvári vereség után - miután Kossuth átadta neki a teljhatalmat, más lehetőséget nem látván, Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz cári csapatok előtt. Őt nem állították bíróság elé, később Klagenfurtba internálták, ahonnan, a kiegyezés után, 1867-ben hazatérhetett, s 1916. május 21-én bekövetkezett haláláig Visegrádon élt. Történelmi szerepe és tettei azóta is vita tárgyát képezik a történészek körében, sorsát neves irodalmárok dolgozták fel.

[9]

1849. január 30.

Debrecen betiltja Táncsics lapját

Debrecen város tanácsa betiltja a Munkások Újságát, Táncsics Mihály lapját

[10]

1889. január 30.

Habsburg Rudolf herceg öngyilkos lesz

Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia, Rudolf főherceg, a magyar népnyelv Rezső királyfija volt. A magyarbarát hírében álló Rudolf trónörökös liberális neveltetése miatt korán szembehelyezkedett atyjával. Házassága Stefánia belga hercegnővel nem bizonyult boldognak. Egészségi állapota is súlyosan megromlott. Az ifjú Vetsera Mária bárónővel kialakult kapcsolata miatt Rudolf közvetlenül a pápához fordult, házassága felbontását kérve. A trónörökös Ferenc József utasítására sem volt hajlandó megszakítani romantikus kapcsolatát a mindössze tizenhét éves Vetsera Mária bárónővel, és az egyedüli kiutat a kettős öngyilkosságban találta meg. Tettével nagy megdöbbenést és szimpátiát váltott ki. `Én megértem Bécsben a legszomorúbb katasztrófákat: forradalmakat, vesztett hadjáratokat [...], semmi sem hasonlítható ehhez a borzalmas január 30-hoz` - írta egy kortárs. Rudolf trónörökös mayerlingi vadászkastélyában történt öngyilkosságának híre Magyarországot az éppen elfogadott véderőtörvény elleni utcai tiltakozások közepette érte, s a döbbenet néhány napra csillapította a kedélyeket.

[11]

1893. január 30.

Megszületett Sávoly Pál mérnök

1920-ban egy holland tervezőirodánál kezdett dolgozni, ahol rövidesen önálló tervező lett. A vezetésével épült hidak közül megemlítendők a Naft folyó kábelhídja, az India részére tervezett híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd. 1925-ben hazatért és mérnöki irodát nyitott. Részt vett az Árpád-híd és a Petőfi-híd tervezésében, majd a II. világháború után a Lánchíd és az élete főművének tekintett Erzsébet híd újjáépítése. Budapesten hunyt el 1968. december 20-án.

[12]

1913. január 30.

Megszületett Amrita Sher-Gil magyar származású indiai festőnő

A középosztálybeli Gottesmann Marie-Antoinette és a szikh nemesi családból származó Umrao Singh Sher-Gil első gyermeke Amrita Sher-Gil, magyar keresztnevén Dalma, 1913-ban született Budapesten. Édesanyja, Marie-Antoinette rendkívül felvilágosult nevelésben részesült, bejárta Európát, komolyzenei tanulmányokat folytatott és kiválóan zongorázott. Édesapja, Umrao Singh filozófiát tanult és érdekelték a természettudományok, öt nyelven beszélt folyékonyan, az indiai fotózás úttörője és a társadalmi emancipáció elkötelezettje volt. Amrita művészeti tanulmányait Párizsban végezte. 1934-ben tért vissza Indiába, s kialakította sajátos stílusát, amelyben hazájának régi hagyományai a legjobb modern törekvésekkel párosultak. Művészete nagy hatással volt India fiatal művésznemzedékére. Az elsők között teremtett szintézist a modern nyugati és az indiai művészet között, dekoratív alkotásai mellett a nincsteleneket, a kitaszított páriákat is megörökítette. Mind francia, mind későbbi indiai éveit hosszabb-rövidebb magyarországi látogatások tarkították. Az 1930-as évek elején gyakran tartózkodott Zebegényben és Verőcén. Lahore-ban hunyt el 1941. december 5-én. Életéről Sára Sándor készített dokumentumfilmet (2001).

[13]

1920. január 30.

Horthy hadparancsot ad ki

A hadparancs január 31-én valamennyi napilapban megjelenik. A fővezér szükségesnek tartja a nemzetgyűlés megalakulását követően ideiglenes államfő megválasztását.

[14]

1926. január 30.

Megszületett Lukin László

A bajai születésű zenepedagógus 1944-49 között végzett a Zeneakadémia egyházzenei tanszakán. Utána egyszerre több zenepedagógiai és karnagyi funkciókat is betöltött. 1950-82-ig a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium énektanára volt. Csaknem ezzel egyidőben 1954-64-ig a Budapesti Kórus helyettes karnagyaként, illetve a Vasutas Szakszervezet Központi Kórusának karnagyaként tevékenykedett. 1954-től ő vezette az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeit is. Emellett rovatvezetőként, illetve műsorvezetőként dolgozott a Muzsika című lapnál, valamint a Magyar Televíziónál. 1973-tól elnökségi tagja volt a Liszt Ferenc Társaságnak. Több szakkönyvvel gazdagította a magyar zenepedagógiát. Ő írta például Ének-zene a gimnáziumok I-III. osztálya számára készült tankönyvet, illetve az általános iskolák 7-8. osztályának szóló ének-zene tankönyvet. 2004. augusztus 18-án halt meg.

[15]

1928. január 30.

Meghal Johannes Andreas Fibiber Nobel-díjas dán orvos

Robert Koch és Emil von Behring bakteriológusok tanítványa Silkeborgban született 1867. április 23-án. Doktori disszertációját a diftéria bakteriológiai vonatkozásairól írta. 1891-94 közt docens volt a koppenhágai egyetem Bakteriológiai Intézetében, majd 1900-ban az egyetem kórbonctan professzora lett, s a hadsereg Klinikai Bakteriológiai Intézetét vezette. 1907-ben tuberkulózissal fertőzött patkányokat boncolva, daganatot talált bennük. Rájött, hogy ezek a gyomorszövet gyulladása miatt alakultak ki, amelyet egy féreg lárvái okoztak. 1912-ben felfedezte, hogy a rák kísérletileg előidézhető: patkányokkal egy svábbogárfajtát etetett, amelyben a Spiroptera fonalféreg lárvája fejlődött. Ez az étrend a patkányoknál gyomor- és nyelvrákot idézett elő. E daganatok áttételeket is eredményeztek. Bebizonyította, hogy a rákot a szövetek irritációja okozza. Ennek alapján később kezdődött el a kémiai karcinogének (rákkeltő anyagok) előállítása, ami a modern rákkutatás alapvető lépése volt. Kutatásainak eredményeit 1926-ban orvosi Nobel-díjjal ismerték el. Ő volt a Nemzetközi Rákkutató Egyesület elnöke. Koppenhágában hunyt el.

[16]

1928. január 30.

Megszületett Vámos László színházi rendező

Tanulmányait a Színművészeti Főiskola rendező szakán végezte .1950-51-ben a Nemzeti Színház, 1951-52-ig az Ifjúsági Színház rendezője, majd 1952- l955-ben és 1961-63-ban a debreceni Csokonai Színház főrendezője, ezután 1955-1973-ig a Madách Színház,1967-1973-ig a Fővárosi Operett- színház rendezője volt. Az utóbbinál 1973 és 1980 között főrendezőként dolgozott. 1980-tól 1982-ig a Népszínház, 1982-től 1989-ig a Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója, 1951-től nyugdíjba vonulásáig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1981-1990 között a Magyar Színházművészek Szövetségének főtitkára volt. Pályafutása alatt drámát, operát, operettet, musicalt egyaránt sikeresen rendezett, több külföldi színházban is. Emlékezetes rendezései közé tartozott többek között Madách: Az ember tragédiája, Shakespeare: Hamlet (Gábor Miklóssal), Bernstein: West Side Story, Bock: Hegedűs a háztetőn. 1955-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1967-ben érdemes művész címet, 1970-ben Kossuth-díjat, 1980-ban pedig kiváló művész címet kapott. 1994-től az Operaház főrendezőjeként és 1995. november 1-jétől már megbízott főigazgatójaként is dolgozott, amikor 1996 januárjában Strauss Denevérjének veronai rendezéséről betegsége miatt haza kellett térnie, s végül a halálos kór február 3-án legyőzte.

[17]

1933. január 30.

Hitlert kancelárrá nevezik ki

A világgazdasági válság éveiben, Németországban a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középvállalatok tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A szociáldemokraták és a kommunisták ádáz küzdelmet vívtak egymás ellen. Mindezen körülmények előmozdították az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartie = Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) rohamos növekedését. A hatalmi elit zöme pedig azért támogatta a náci pártot, hogy segítségével elejét vegye egy esetleges baloldali fordulatnak. Az NSDAP kialakulása és fejlődése Adolf Hitler nevéhez fűződik. Hitler a munkásságnak munkalehetőséget és több bért, a parasztságnak földet és a "kamatrabszolgaság" eltörlését ígérte. A kisiparosokat és a kiskereskedőket a nagy tőke megzabolásával és az adók csökkentésével, az állástalan értelmiségieket alkalmazással, a tisztikart új, nagy hadsereg létrehozásának ígéretével nyert meg. Az egész német nemzetnek a "versailles-i szégyenbélyeg" letörlését, a Nagynémet Birodalom megteremtését és a "zsidó méregtől való megszabadulás"-t helyezte kilátásba. A náci párt gyors erősödését mutatja, hogy a birodalmi gyűlési választásokon 1928-ban kb. 800 ezer, míg 1930-ban 6,4 millió, 1932 júliusában 13,1 millió szavazatot kapott. Hindenburg birodalmi elnök 1933. január 30-án Hitler, az NSDAP vezérét birodalmi kancellárrá nevezte ki. Hitler első kormánya koalíciós kabinet volt.

[18]

1940. január 30.

Elrendelik a `népkenyér` készítését

A földművelésügyi miniszter elrendeli a `népkenyér` készítését. A népkenyér 77%-os kiőrlésű búzalisztből vagy 72%-os kiőrlésű rozsból készült, erősen korpatartalmú fekete kenyér volt.

[19]

1944. január 30.

Szerkesztőbizottság vezeti a Szabad Szót

A Szabad Szó élére szerkesztő bizottságot állítanak

  • Főszerkesztő:Bajcsy-Zsilinszky Endre,
  • felelős szerkesztő: Szabó Pál,
  • a szerkesztő bizottság tagjai: Darvas József, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Nagy István és Veress Péter.

    [20]

    1948. január 30.

    Egy fanatikus agyonlövi a szabadságharcos Gandhit

    Delhiben, útban az imahely felé egy hindu fanatikus meggyilkolja az indiai szabadságharcost, Mohandász Karamcsand Gandhit (akit Mahátma, `Nagy Lélek` néven tiszteltek), az erőszakmentes ellenállás védelmezőjét. Gandhi India függetlenségéért harcolt, szembeszállt a gyarmatosítással, a fajelmélettel és az egész világon dúló erőszakkal. Újra és újra sikerrel járt közben az indiai-angol, a hindu-muzulmán, sőt a kasztok tagjai és az érinthetetlenek közötti ellenétetek rendezésénél. Kifejlesztette az erőszakmentes, passzív ellenállás módszerét, megtagadta az együttműködést az angol hatóságokkal és meghirdette a polgári engedetlenségi kampányt. Gandhit már életében szentként tisztelte az indiai nép.

    [21]

    1948. január 30.

    Meghal Orville Wright amerikai repülőtechnikus

    A repülés egyik úttörője Dayton-ban látta meg a napvilágot 1871. augusztus 19-én. Eleinte egy kerékpárjavító műhelyt vezetett Wilbur fivérével együtt, majd minden erejét a repülésnek szentelte. Petróleummotorral felszerelt gépével sok kísérletet végzett Karolinában, míg 1903. december 17-én sikerült a testvéreknek mintegy 250 méteres utat megtenniük. Ez volt az első, mechanikai úton végzett emberi repülés. 1905-ben már 25 mérföldet tudtak megtenni, óránként 30 mérföldes sebességgel. 1909-ben a franciaországi Le Mans-ban 77 mérföldes repüléssel megnyerték a Michelin-díjat. Ezután az amerikai állam 30 ezer dollárért megvásárolta gépét a hadsereg számára. Később testvérével és legtöbb kísérletének résztvevőjével megalakította a Wright Aeronautical Laboratory-t, amelynek vezetését Wilbur 1912-es halála után ő vette át. 1915-ben eladta vállalatát egy New York-i szindikátusnak, ahol ő lett az első mérnök. Számos amerikai és külföldi tudományos társaság választotta tagjává, és több magas kitüntetés mellett megkapta a francia Becsületrendet is. 1920-ban a Wright- testvéreknek, `az aviatika úttörőinek` szobrot állítottak világraszóló sikerük színhelyén, a franciaországi Le Mans-ban.

    [22]

    1951. január 30.

    Meghal idősebb Ferdinand Porsche

    Az autógyáros dinasztia megalapítója a ma Csehországhoz tartozó szudétanémet területen született, Maffersdorf-ban. 1906-tól a stuttgarti Gottlieb Daimler ausztriai autóüzemében dolgozott, majd áthelyezték a stuttgarti gyárba főmérnöknek - ahol műszaki igazgatóból később vezérigazgató lett -, s egyben beválasztották az autógyár igazgatótanácsába. Autodidakta módon sajátította el az autótervezés tudományát, olyannyira, hogy a húszas évek elején a stuttgarti műszaki egyetem tiszteletbeli professzorának választották a Daimlernek készített Mercedes sportautóiért. Azonban nem akart drága luxusautókat tervezni az idő tájt már a két német autókonstruktőr Daimler és Benz autóüzemeinek fúziójából létrejött Daimler-Benznél, ezért 1931-ben létrehozta az autókat, vízi járműveket és repülőgépeket konstruáló saját tervezőműhelyét. Álma az volt, hogy strapabíró, ám igénytelen, de legfőképp olcsó népautót gyártson. 1931-re a tervezőasztalon már elő is készítette - fiával, Ferryvel közösen - az igazi népautót, mígnem 1934-ben Hitler birodalmi kancellártól megérkezett a megbízás a Volkswagen elkészítésére. Csak kisebb módosításokat kellett végrehajtani ahhoz, hogy az autó megfeleljen a követelményeknek: óránként legalább 100 kilométeres utazósebesség, négy-öt férőhely, léghűtéses motor és legfeljebb ezer márkás ár. 1936-ban elkészült három kísérleti példány a később páratlan népszerűséget elérő `Bogárból` (akkor még KdF-nek nevezték: a Kraft durch Freude - erő öröm által - rövidítéseként), de a sorozatgyártásra már a világháború kitörése miatt nem kerülhetett sor, mert a Porsche AG is haditermelésre állt át. Az első Porsche-emblémák így nem is autókon, hanem tankokon jelentek meg. Ferdinand Porsche bevonult, majd franciaországi hadifogsága idején a Renault-autógyárban tervezőként dolgozott. Egymillió frank lefizetése ellenében 1947-ben tért vissza Németországba, ám végleg hátat fordított az autóiparnak, a legendás sportkocsikat már a fia fejlesztette ki. Stuttgart-ban halt meg.

    [23]

    1978. január 30.

    Meghal Nagy László költő

    Ágh István költő bátyja, Szécsi Margit költőnő férje Felsőiszkázon látta meg a napvilágot 1925. november 17-én. Festőnek készült, a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János növendéke volt, később bölcsészetet tanult. Első kötete 1949-ben jelent meg. Ösztöndíjjal több évet töltött Bulgáriában, s műfordítói munkásságában kamatoztatta az ott szerzett tapasztalatokat, élményeket. 1953-57 között a Kisdobos című gyermeklap szerkesztője, majd főszerkesztője volt, később az Élet és Irodalom munkatársa lett. Legjelentősebb műve, a Menyegző, 1964-ben látott napvilágot. Műfordításaiért elnyerte a bolgár Cirill- és Metod-rendet. Hihetetlenül egységes életművet teremtett. A szándék egysége éppen úgy megtalálható benne, mint az elkötelezettség folyamatossága. A kifejezés rendkívüli fegyelme párosult a valóság változásainak követésével. Sajátos, kizárólag reá jellemző versnyelve tökéletesen fejezte ki egyéniségének világát. Költészete a valóság nem leíró, hanem látomásos újraélése. Teljes világ ez: ég és föld, ember és állat, öröm és elkeseredés, a hagyomány és az újítás egyszerre fért meg benne. Iskolát teremtett. Művei: Versek és versfordítások (1973), Adok nektek aranyvesszőt. Összegyűjtött prózai írások (1979), Kísérlet a bánat ellen (kéziratok, rajzok, 1980), Krónika - Töredék (napló, 1994).

    [24]

    1986. január 30.

    Meghal Papanyin sarkkutató

    Ivan Dmitrijevics Papanyin Szevasztopol-ban született 1894. november 26-án. 1932-től foglalkozott az Északi-sark kutatásával. Őt nevezték ki a világ első, úszó jégtáblára telepített sarkkutató állomásának vezetésével. A II. világháborúban nyerte el katonai rangját, mivel az északi hajózó út parancsnokaként jelentős szerepe volt a katonai utánpótlás biztosításában. 1948-tól tagja volt a Szovjet Tudományos Akadémiának, s munkájával hozzájárult a szovjet kutatóflotta fejlesztéséhez.

    [25]

    1991. január 30.

    Meghal John Bardeen, kétszeres Nobel-díjas amerikai fizikus

    1936-ban Princetonban doktorált matematikából és fizikából. Kezdetben fizikát tanított, a II. világháború alatt a haditengerészet laboratóriumában dolgozott, majd a Bell Laboratóriumban a félvezetők vezetési tulajdonságait vizsgálta. 1956-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott `a félvezetőkkel kapcsolatos kutatásaiért és a tranzisztoreffektus felfedezéséért`. Felfedezésükkel megkezdődött az elektronikában a miniatürizálás korszaka. 1972-ben társaival ismét fizikai Nobel-díjjal tüntették ki, a rangos tudományos elismerést `a szupravezetési elmélet, az úgynevezett BCS-elmélet` megalkotásával érdemelték ki. A BCS-elmélet neve kidolgozói nevének kezdőbetűiből (John Bardeen, L. N. Cooper és J. R. Schrieffer) tevődik össze. Boston-ban hunyt el.

Bezár