Elavultságuk miatt rombolták le a magyar várakat
2007. január 25. 14:00
A magyar történeti hagyomány a Habsburg-kormányzat egyik legnagyobb bűnének tartja a magyarországi várak lerombolását a 17-18. század fordulóján. Oross András a Fons 2005/2 számában a levéltári források elemzésével mutatja be, hogy valójában milyen okok vezethettek az erősségek felszámolásához.
Korábban
Magyar várak az osztrák hadügyi koncepcióban
A magyar várrombolásokra vonatkozó két rendelet (1699. december 13., 1702. január 26.) nem ismeretlen a korszakkal foglalkozó kutatók számára, mivel közlésükre már korábban sor került. Oross ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezek a kiadások pontatlanok és ennélfogva kevésbé alkalmasak a Takáts Sándor által megfogalmazott, részben helytálló kép pontosítására. Takáts a 20. század első évtizedeiben vetette papírra állításait: szerinte a magyar várakat 1702-ben szándékosan rombolták le. A vártörténeti monográfiák ezeket a gondolatokat kritika nélkül átvették.
Már 1702 előtt is semmisítettek meg erősségeket, a 16. században ezeket különböző törvényekben jelölték ki. A legfőbb indokként a felszerelés és az őrség hiánya szerepelt, ugyanis fennállt az oszmán kézre kerülés veszélye, amelynek következtében a legfőbb ellenség komolyabb őrséget helyezhetett volna el ezekben a várakban. A várháborúk a védelmi rendszerre terjedtek ki, a megsérült erősségek felújítására azonban sok esetben nem volt pénz. Olykor politikai megegyezések vezettek egy-egy vár eltüntetéséhez, az 1664-es vasvári béke után például ez lett a sorsa Zrínyiújvárnak és Székelyhídnak is. A Haditanács azonban nem fogalmazott egyértelműen, hogy miért akarta megsemmisíteni a magyarországi várakat, a rendelet "bizonyos katonai és politikai okokat" említett.
Oross sorra veszi a lehetséges magyarázatokat. A 16-17. századi hadügyi forradalom során kiderült, hogy a várharcok helyett sokkal nagyobb szerep jutott a mozgó haderőnek és az összehangolt hadmozdulatoknak. A kis méretű várak helyőrsége katonákat vont el a hadseregtől, ez különösen a bástyákon szolgálatot teljesítő tüzérek miatt volt fájó. Továbbá a magyarországi várak elavultak voltak, egyáltalán nem feleltek meg Sébastien le Préste de Vauban marsall elméletének. A hadmérnök szerint az ideális erősségben nem voltak lakóházak, sok előművel és modern (füles vagy olaszrendszerű) bástyával rendelkezett. A hadvezetés koncepciója a kevés, de jól megerősített vár létjogosultságát támogatta. A védelem a déli határvidékre, az Oszmán Birodalom közvetlen közelébe tolódott. A spanyol örökösödési háború kitörésével komoly haderőt csoportosítottak át, így a várak helyőrség nélkül maradtak.
A bécsi udvar ezzel párhuzamosan fel akarta számolni a magyarországi társadalom és a hadsereg szoros összefonódását. A háborúk ugyanis véget értek, így a végvári réteg munka nélkül maradt. A katonákat le kellett telepíteni, hogy a társadalom "hasznos" tagjává váljanak. 1701 novemberében kiadták azt a rendeletet, amely a birtokos vagy ingatlannal rendelkező és gazdasági tevékenységet folytató katonákat adófizetésre kötelezte. A korábbi munkahelyük drasztikus megszüntetése kényszerítő erőt jelentett. A további, talán a legfőbb ok a pénzhiányban keresendő: a 17. században már a zsoldok kifizetése is állandó nehézségekbe ütközött, a várak esetleges felújítása pedig egyértelműen meghaladta a Habsburg Birodalom pénzügyi lehetőségeit.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk (sztálini diktatúra, olasz fasizmus, náci Németország)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/785.jpg)
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap