Elavultságuk miatt rombolták le a magyar várakat
2007. január 25. 14:00
A magyar történeti hagyomány a Habsburg-kormányzat egyik legnagyobb bűnének tartja a magyarországi várak lerombolását a 17-18. század fordulóján. Oross András a Fons 2005/2 számában a levéltári források elemzésével mutatja be, hogy valójában milyen okok vezethettek az erősségek felszámolásához.
Korábban
Magyar várak az osztrák hadügyi koncepcióban
A magyar várrombolásokra vonatkozó két rendelet (1699. december 13., 1702. január 26.) nem ismeretlen a korszakkal foglalkozó kutatók számára, mivel közlésükre már korábban sor került. Oross ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezek a kiadások pontatlanok és ennélfogva kevésbé alkalmasak a Takáts Sándor által megfogalmazott, részben helytálló kép pontosítására. Takáts a 20. század első évtizedeiben vetette papírra állításait: szerinte a magyar várakat 1702-ben szándékosan rombolták le. A vártörténeti monográfiák ezeket a gondolatokat kritika nélkül átvették.
Már 1702 előtt is semmisítettek meg erősségeket, a 16. században ezeket különböző törvényekben jelölték ki. A legfőbb indokként a felszerelés és az őrség hiánya szerepelt, ugyanis fennállt az oszmán kézre kerülés veszélye, amelynek következtében a legfőbb ellenség komolyabb őrséget helyezhetett volna el ezekben a várakban. A várháborúk a védelmi rendszerre terjedtek ki, a megsérült erősségek felújítására azonban sok esetben nem volt pénz. Olykor politikai megegyezések vezettek egy-egy vár eltüntetéséhez, az 1664-es vasvári béke után például ez lett a sorsa Zrínyiújvárnak és Székelyhídnak is. A Haditanács azonban nem fogalmazott egyértelműen, hogy miért akarta megsemmisíteni a magyarországi várakat, a rendelet "bizonyos katonai és politikai okokat" említett.
Oross sorra veszi a lehetséges magyarázatokat. A 16-17. századi hadügyi forradalom során kiderült, hogy a várharcok helyett sokkal nagyobb szerep jutott a mozgó haderőnek és az összehangolt hadmozdulatoknak. A kis méretű várak helyőrsége katonákat vont el a hadseregtől, ez különösen a bástyákon szolgálatot teljesítő tüzérek miatt volt fájó. Továbbá a magyarországi várak elavultak voltak, egyáltalán nem feleltek meg Sébastien le Préste de Vauban marsall elméletének. A hadmérnök szerint az ideális erősségben nem voltak lakóházak, sok előművel és modern (füles vagy olaszrendszerű) bástyával rendelkezett. A hadvezetés koncepciója a kevés, de jól megerősített vár létjogosultságát támogatta. A védelem a déli határvidékre, az Oszmán Birodalom közvetlen közelébe tolódott. A spanyol örökösödési háború kitörésével komoly haderőt csoportosítottak át, így a várak helyőrség nélkül maradtak.
A bécsi udvar ezzel párhuzamosan fel akarta számolni a magyarországi társadalom és a hadsereg szoros összefonódását. A háborúk ugyanis véget értek, így a végvári réteg munka nélkül maradt. A katonákat le kellett telepíteni, hogy a társadalom "hasznos" tagjává váljanak. 1701 novemberében kiadták azt a rendeletet, amely a birtokos vagy ingatlannal rendelkező és gazdasági tevékenységet folytató katonákat adófizetésre kötelezte. A korábbi munkahelyük drasztikus megszüntetése kényszerítő erőt jelentett. A további, talán a legfőbb ok a pénzhiányban keresendő: a 17. században már a zsoldok kifizetése is állandó nehézségekbe ütközött, a várak esetleges felújítása pedig egyértelműen meghaladta a Habsburg Birodalom pénzügyi lehetőségeit.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Hitler
- Mondvacsinált „provokációra” válaszul kezdődött el a második világháború
- Mit érhetett volna el valójában a Valkűr-hadművelet sikere?
- Bosszúról és leszámolásról szólt a hosszú kések éjszakája
- Levéltárba kerülnek a két embert is börtönbe juttató hamis Hitler-naplók
- Hitler minden titkát elárulta az amerikaiaknak legközelebbi bizalmasa, Dr. Sedgwick
- A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
- A béke reményében szolgáltatták ki Csehszlovákiát a nagyhatalmak Németországnak
- Lengyelország elleni villámháborúval indult a második nagy világégés
- Hitler legközelebbi bizalmasa árulta el titkait a szövetségeseknek
- A legmagyarabb Habsburg életével ismerkedhetünk meg a Várkert Bazárban 13:21
- Izgalmas programokkal várja a gyermekeket és a felnőtteket is a Nemzeti Múzeum a Kutatók Éjszakáján 11:19
- Egyedi műtárgyak, ellenállhatatlan ékszerek a BÁV formabontó új árverésén 09:50
- Az utasok elméjének épségét féltették az első lokomotívok óránként tízmérföldes száguldásától 09:05
- Rögös út vezetett a West Side Story tíz Oscar-díjat érő világsikeréhez tegnap
- Hét híres gépeltérítés tegnap
- Adenauer betiltotta Bartók egyik legismertebb darabjának előadásait tegnap
- Nemcsak Munkács védője, de gondoskodó anya is volt Zrínyi Ilona tegnap