2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Elavultságuk miatt rombolták le a magyar várakat

2007. január 25. 14:00

Folyamatosan változtak a megsemmisítési listák

Oross a tanulmányban kilenc, latin és német nyelvű dokumentumot közöl, a szemelvények lényegét rövid, magyar nyelvű tartalmi kivonatban foglalja össze. A források számos izgalmas adalékkal szolgálnak a várrombolások történetéhez, így kiderül az is, hogy az 1699-1702 között jelentősen megváltozott a megsemmisítésre ítélt várak listája. A földdel való egyenlővé tétel nem azonnal következett be, több vár az 1702-es listába már nem került bele. Gyula várának például csak a külső palánkját hordták szét, a belső, téglaépítésű rész napjainkban is látható.

A tervek szerint több vár kaszárnyaként funkcionált volna, viszont ez együtt járt a védműveket lerombolásával: ilyen jellegű építményeket főként a rebellis Felső-Magyarországon akartak kialakítani. A nagyobb, megerősítendő várak - pl. Szeged, Szolnok, Tokaj, Ungvár, Kassa, Nagyvárad, Trencsén, Esztergom, Győr - a környék védelmét szolgálták. Az 1702-es rendeletbe több olyan vár is bekerült, amelynek sorsáról 1699-ben még nem döntöttek. Feltételezhető, hogy a Rákóczi Ferenc által szervezett összeesküvés lelepleződése után nem akarták a várakat egy esetleges felkelés kezére játszani.

A rombolás nem ment volna az adminisztráció segítsége nélkül, így Oross szerint a műveletek végrehajtásában hatalmas szerep jutott a bécsi Udvari Kamarának és a magyarországi kamaráknak. Ők biztosították az anyagi hátteret, intézkedtek a szerszámok és a tüzérségi eszközök elszállításáról. Az 1702-es rombolás eredménye: 17 várból négyet romboltak le teljesen; öt esetben folytak ilyen jellegű munkálatok; hat várat pedig nem bántottak. Persze már akkor is működött a korabeli lobbi, mivel a főurak nem akarták felszámolni rezidenciájukat. Példának okáért Körmend esetében Batthyány II. Ádám, Veszprém említésekor Széchenyi Pál kalocsai érsek, míg Pápára Eszterházy Antal emelt vétót.

A dokumentumok alapján jól nyomon lehet követni a rombolások folyamatának a szándékát. A megsemmisítést az egyes katonai parancsnokok felügyelték, a konkrét munkálatokat a megyék által kirendelt munkások, illetve a helyi katonaság és polgárság végezték el. Mindent össze kellett írni, és gondosan ügyeltek a fuvarok és a szerszámok elegendő mennyiségére. Egyes esetekben az is kiderül, hogy mi lett a kövek sorsa: Székesfehérvárott például - az Udvari Haditanács engedélyével - városházát építettek belőlük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár