Feltárulhat Zrínyi Miklós lerombolt erőssége
2006. augusztus 28. 13:15
A történeti szakirodalomban korábban évszázados vita alakult ki a Zrínyi-Újvár feltételezett helyével kapcsolatban. Idén nyáron kutatócsoport próbálta meg az egykori erődítést lokalizálni őrtilosi Szent Mihály-hegyen. Az eredményekről Négyesi Lajos őrnagy (ZMNE) tájékoztatta a Múlt-kort.
Korábban
A vár nagy jelentőséggel bír a Zrínyi életműben, hiszen ez az egyetlen épített objektum, ami a költő és hadtudós művei közül a mai Magyarország területén áll. A pontos helyével kapcsolatban csaknem egy évszázados vita alakult ki a történeti szakirodalomban, mivel az 1664-es ostrom után a törökök a várat teljesen lerombolták és az később sem épült újjá. Amikor az utókor figyelme ismét a vár felé irányult, annak maradványai már nem voltak beazonosíthatók. Az előrelépést egy hadmérnöki vázlat hozta meg, mely Esterházy Pál hagyatékából került elő. Ennek alapján Hrenkó Pál térképtörténész beazonosította a vár feltételezett helyét, ahol Vándor László helyszíni kutatásai során késő-középkori cserepeket talált. Ezzel a kérdés nyugvópontra jutott. Bár voltak akik továbbra is vitatták a vár lokalizálását, a közvélemény elfogadta az említett kutatók megállapítását.
A várárok keleti oldala - Nézze meg a leleteket galériánkban! |
Ennek eredményeként elkészült egy régészeti kutatóárok melyben sikerült megtalálni egy korabeli árok nyomát. A talajfúrások tisztázták a rombolás mértékét és az újkori bolygatások nyomait is. Fémkereső műszerrel vizsgálták át a vár árkának keleti 50 méteres szakaszát, valamint egy kb. 1500 négyzetméteres területet ahol az ostrom idején folytatott harc nyomai kerültek elő. A kutatás kézzelfogható eredménye mintegy 150 darab tárgyi lelet volt, nagyobbrészt az 1664-es ostrom idejéből. A kutatás végére sikerült bizonyítani, hogy a Szent Mihály hegy északi részén a török-korban ostrom zajlott le.
Kartácsba kilőtt puskagolyó |
Az eredmények tovább gazdagították Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának tudományos munkáját. A szervezet a történeti források és topográfiai adatok alapján előbb a helyszín pontos (méteres) beazonosítását és az egykori esemény nyomainak felkutatását, majd a jelenségek rögzítését és értékelését, végül az eredmények összevetését végzi el a történeti adatokkal. Az elmúlt években több, 1849-es, első és második világháborús hadszíntér kutatását végezték el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap