Elkészült Bukarest földrengés-térképe
2007. január 3. 15:00
Korábban
A legnagyobb újkori román katasztrófa
Egy beszámoló szerint az egyetlen túlélő a toronyház őre volt, aki állítólag az esemény során megőrült, és néhány másodperc alatt meg is őszült. A tragédiáért az épület tervezőjét, G. M. Cantacuzino herceget, a neves építészt hibáztatták, akit börtönbüntetésre is ítéltek. Később azonban egy vizsgálat során kiderült, hogy mégsem ő, hanem egy sor más tényező következtében omlott össze az impozáns épület, Cantacuzinót pedig felmentették.
Még pusztítóbb hatása volt az 1977. március 4-i földrengésnek, amelyet Románia legújabb kori történelme legnagyobb katasztrófájának tartanak. A valamivel több mint egy perces, 7,2-es erősségű földmozgás következtében körülbelül 1500-an veszítették életüket, többnyire (több mint 1400-an) Bukarestben. A sebesültek száma meghaladta a 11 ezret, és több mint harmincezer lakás sérült meg, vagy omlott össze. Bukarestben közel 1,4 milliárd dollárra rúgtak az anyagi károk, de romba dőlt a dél-romániai Zimnicea nevű kisváros közel 80%-a is. Bukarestben érdekes tényre figyeltek fel - a város különböző pontjain álló, azonos magasságú és korú, hasonló módon emelt épületek különféleképpen reagáltak a földrengésre. Míg egyesek teljesen leomlottak, mások épen maradtak, különösen a főváros bizonyos részein (pl. a Dealul Spirii-domb környékén).
A földrengés politikai következményekkel is járt - a kommunista vezetés úgy döntött, hogy a központi hivatalok székhelyeit a kevésbé veszélyeztetett övezetbe telepíti át. Ezzel pedig kezdetét vették azok a munkálatok, amelyek során Nicolae Ceausescu elnök megvalósíthatta grandiózus építészeti elképzeléseit, a Dambovitától délre elterülő városrész képe pedig a nyolcvanas évek végére gyökeresen megváltozott. Ekkor alakult ki Bukarest modern városközpontja, többek közt a parlament monumentális épülete is.
Zahorán Csaba - Találjuk ki Közép-Európát
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap