Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

Korábban

125 éve született Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja

Új-Zéland online történeti emlékhelyet nyitott

Az ausztrálok teleszemetelték történeti emlékhelyüket

Törökország hadbalépése

Azt már háború előtt is lehetett tudni, hogy Németország meglehetősen szoros politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett Törökországban. Ennek ellenére török szempontból nézve, komoly érvek nem támasztották alá a hadbalépést. Egyszerűen Törökország nem volt abban a helyzetben, hogy háborúzzék. Igaz ugyan, hogy Németországon kívül egyik nagyhatalom sem akart szövetkezni a hanyatló Oszmán Birodalommal.

A két ország 1914. augusztus 2-án írt alá szövetségi megállapodást. Habár a török kormányban éles viták folytak a hadbalépést illetően, a harci és politikai események alakulása a háború pártiaknak kedvezett. Angliával a diplomácia kapcsolatok végleg mélypontra süllyedtek, amikor Churchill utasítására lefoglalták a királyi haditengerészet számára azt a két csatahajót (dreadnought), amelyeket a török kormány rendelt meg. Ez tovább erősítette a közismerten német barát Enver (hadügyminiszter) pasa pozícióját.

A végszót mégis a németek mondták ki. 1914 októberében a Visztula és San folyótól kibontakozó orosz támadás arra késztette a német vezetést, hogy mielőbb bevonja Törökországot a háborúba, ezzel csökkentve a keleti frontra nehezedő nyomást. Hivatalosan 1914. október 31-én lépett be Törökország a háborúba. Harcászati szempontból két (Kaukázus, Szuezi-csatorna) sikertelen offenzívát indítottak 1914-ben. Egyedüli eredménynek talán csak az tekinthető, hogy Nyikolaj (orosz hadsereg főparancsnoka) nagyherceg kétségbeesve kért segítséget Kitchenertől, hogy kezdjenek olyan hadmozdulatba, amely elvonna török erőket a kaukázusi fronttól.

A kérést pedig érdemes volt fontolóra venni, hiszen egyértelmű elutasítás esetén, az oroszok az európai frontról csoportosítottak volna át egységeket a kaukázusi erők megsegítésére. Ennek következtében csökkent volna a német hadseregre gyakorolt nyomás a keleti fronton, amely ahhoz vezetett volna, hogy a német erők egy részét kivonják és átvezénylik nyugatra. Ezt pedig az angol és francia vezetés mindenképpen el akarta kerülni. Rövid ideig úgy tűnt, hogy sikerül mindenfajta nehézség nélkül áthidalni a problémákat. Sackville Carden tengernagy, arról tájékoztatta Churchillt, hogy a flotta képes egymaga elfoglalni a Dardanellákat.

1. Három nemzet kutatja a csatamezőt
2. Kiút az állóháborúból
3. Törökország hadbalépése
4. A Gallipoli-hadművelet
5. Hátrányos időveszteség
6. A partraszállás
7. A végjáték

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői